2022, június 30.
26.6 C
Budapest
19.5 C
Moszkva

Vlagyimir Putyin – PORTRÉ

Vlagyimir Putyin orosz kormányfő, aki szombaton bejelentette, hogy jelöltként indul a jövő márciusi elnökválasztáson, és megfigyelők szerint ebben az esetben minden bizonnyal újra Oroszország államfője lesz, 1952-ben Szentpéterváron született. Mindig is arról álmodott, hogy a KGB, azaz a szovjet titkosszolgálat munkatársa legyen, és a jogi egyetem elvégzése után valóban a KGB-nél kezdte pályafutását. Az 1985-90 közötti években a KGB-t képviselte az akkori Német Demokratikus Köztársaságban, Drezdában. Későbbi interjúkban elmondta: az NDK összeomlását szemlélve utasításokat kért, de nem kapott Moszkvából, s akkor rájött, hogy az országa gyógyíthatatlan, mert megbénult a hatalom. Nem sokkal a berlini fal összeomlása után Putyin hazatért, és a szentpétervári önkormányzatnál, Anatolij Szobcsak polgármester mellett állt munkába. Amikor Szobcsak 1996-ban elvesztette a választásokat, Alekszej Kudrin későbbi pénzügyminiszter segítette hozzá Putyint egy álláshoz a Kremlben, ahol hihetetlenül gyors karriert futott be, s már 1998-ban a Kreml egyik legbefolyásosabb emberének tekintették.

Borisz Jelcin elnök 1998-ban kinevezte a KGB utódszervezete, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat élére, a következő évben az elnöki Biztonsági Tanács titkárává is, majd 1999 augusztusában kormányfővé. Jelentős szerepe volt az Oroszországban sorozatban terrorakciókat elkövető csecsenföldi szeparatisták elleni  újabb háború megindításában, és ez növelte népszerűségét.

Jelcin 1999. december 31-én váratlanul lemondott, és így Putyin lett a megbízott államfő, majd 2000. márciusában meg is választották elnöknek a szavazatok közel 53 százalékával. Négy évvel később, 2004-ben már 71,3 százalékkal választották újra államfővé.

Elnökként azon volt, hogy véget vessen a posztszovjet Oroszországon eluralkodott káosznak, és elnöksége idején hosszú felvirágzást élt meg az ország a kőolajár emelkedésének köszönhetően. Támogatói szerint rendet teremtett és sok ember életkörülményein javított, bírálói a demokrácia visszafejlesztésével és a posztszovjet korszakban tapasztalt szabadság korlátozásával vádolták, valamint azzal, hogy nem tett a korrupció ellen.

Elnöksége idején a GDP az 1999-es 200 milliárd rubelről 2008-ra 1500 milliárdra nőtt, a jövedelmek – legalábbis összegüket tekintve – megtízszereződtek. Központosította az ellenőrzést a politika és a gazdaság felett, liberális gazdasági reformokat vezetett be, és lépéseket tett az oligarchák és a helyi kormányzók hatalmának korlátozására. Oroszország Putyin nagy büszkeségére visszafizette külső adósságait, és tartalékalapokat hozott létre a kőolajár zuhanásának esetére. Ellenfelei szerint ő indította az eljárást Mihail Hodorkovszkij és konszernje, a Yukos ellen, egyes feltételezések szerint Hodorkovszkij politikai ambíciói miatt, mások szerint a többi oligarcha figyelmeztetésére.

A csecsen háború ugyan helyreállította Oroszország ellenőrzését a köztársaság felett, de a részben ebből eredő iszlám szélsőségesség fokozódik, és számos súlyos oroszországi terrorakcióhoz vezetett és vezet. A merényletek nyomán a konszolidáció szükségességére hivatkozva Putyin 2004-ben megreformálta a választási rendszert, és ezzel bírálói szerint korlátozta a demokráciát, amelyet maga is szuverénnek, vagy “irányítottnak” nevez.

Mivel az alkotmány értelmében harmadik periódusra nem jelöltethette magát, Dmitrij Medvegyevet, korábbi szentpétervári munkatársát jelölte elnöknek. A Medvegyev eskütétele utáni napon Putyin letette a miniszterelnöki esküt, és az Egységes Oroszország Párt élére állt, amely az alsóház, a duma 450 mandátuma közül jelenleg 315 helyet birtokol.

Miniszterelnökként hivatalosan az ország második embere, de teljesen nyilvánvalóan továbbra is a kezében tartja a hatalmat. Bevallottan a stabilitás fenntartását tekinti az első számú célnak, s ennek megfelelően óvatos a fejlesztés és modernizálás kérdéseiben, tempójában.

Ma is az ország legnépszerűbb politikusa, s ennek, valamint a választási szabályozásoknak köszönhetően bizonyosra vehető, hogy megnyeri az elnökválasztásokat. Egy nemrég elfogadott törvény értelmében ez hatéves mandátumot jelent. Azt követően másodszor is indulhat, mely esetben jövő tavasztól akár 2024-ig ülhet a világ legnagyobb országának elnöki székében.

KÖVESS MINKET:

Ez is érdekelhet

Kövess minket a Telegramon!

Exkluzív tartalmakért csatlakozz Telegram csatornánkra!

Ajánló

- Hirdetés - spot_img

FRISS