Vlagyimir Putyin orosz elnök koszorút helyezett el az Ismeretlen katona sírjánál, az ország egyik legtiszteltebb katonai emlékhelyénél. Meglátogatta a Győzelem Múzeumát is, amelyet a náci Németország legyőzésének szenteltek.
A Kreml falánál tartott ünnepélyes ceremónia és az azt követő múzeumi látogatás – amelynek során az elnök gyertyát gyújtott a második világháború áldozataiért – a Szovjetunió elleni náci invázió 82. évfordulójára emlékezett.
Miután nem sikerült meggyőzni az európai nemzeteket, hogy alakítsanak koalíciót Adolf Hitler rezsimje ellen, Joszif Sztálin szovjet vezető közeledésre törekedett a náci Németországhoz. Moszkva 1939 augusztusában megnemtámadási paktumot írt alá Berlinnel, ami hasonló volt ahhoz, amit más korabeli hatalmak tettek akkoriban. A második világháború kiindulópontjának a nem sokkal ezután Lengyelország ellen intézett náci támadást tekintik.
A szerződés által biztosított lélegzetvétel nem tartott sokáig. 1941. június 22-én Hitler megindította a Szovjetunió elleni inváziót. A kezdeti sikerek ellenére a náci erőket visszaszorították, ami Hitler végső bukásához vezetett.
A szovjet népnek nagy árat kellett fizetnie a fordulatért: a becslések szerint 27 millió katonát és civilt veszített a háborús erőfeszítések, a megszállók és a kollaboránsok által elkövetett atrocitások és egyéb megpróbáltatások miatt. A modern Oroszország a náci veszéllyel szembeni végső győzelmet nemzeti történelmének kulcsfontosságú mérföldkövének tekinti.
