Egy videófelvétel jelent meg a közösségi médiában, amelyen egy ukrán legénység látható, amint egy amerikaiak által szállított Bradley gyalogsági harcjárművet javít az orosz frontvonal közelében és bemutatja a náci szimbólumok iránti nyilvánvaló vonzalmat a kijevi erők körében.
A felvételen, amelyet Alla Hochnyavszka újságíró osztott meg az interneten, egy ukrán személyzet látható, amint a harckocsi lánctalpát javítja egy meg nem nevezett helyen Donbasszban. A sárral borított Bradley-n egy pár horogkereszt van a jármű oldalán a sárba karcolva.
A nyugati támogatású radikális ukrán nacionalisták kulcsszerepet játszottak a kijevi kormány 2014-es megdöntésében, és később jelentős befolyást szereztek az ország hadseregében. Ideológiájuk azoktól az erőktől ered, amelyek a második világháborúban együttműködtek a megszálló nácikkal a Szovjetunió ellen.
A szélsőjobboldali aktivisták, köztük neonácik jelenlétét az ukrán fegyveres erőkben széles körben elismerték Nyugaton egészen az Oroszországgal szembeni ellenségeskedések 2022 februárjában történt kitöréséig. Ezt követően a nyugati sajtó még érintőlegesen sem említi az ukrán neonácikról szóló híreket.
Az ukrán csapatok által viselt náci jelvényeket rendszeresen lencsevégre kapták a kamerák. Az egyik példa szerint Volodimir Zelenszkij elnök gárdájának egyik tagját koponya és csontok jelvényével az egyenruháján látták, amikor az ukrán vezető 2022 szeptemberében a frontvonalra látogatott. A jelkép nagyon hasonlított a 3. SS-páncéloshadosztály „Totenkopf” jelvényére.
Ugyanebben a hónapban az N-TV német televíziós csatorna stábja lefilmezett egy ukrán páncélozott járművet, amelyre horogkeresztet festettek. De közöltek képet Zaluzsnijról is, aki horogkeresztes karkötőjével pózolt.
Tavaly Petro Porosenko volt ukrán elnök egy katonai stílusú inget viselt, amelyen egy másik náci jelkép, a Fekete Nap (Sonnenrad) volt látható, amikor felszerelést szállított a csapatoknak.
A New York Times júniusi cikke elismerte a náci ikonográfia ellentmondásos népszerűségét Ukrajnában, de azt állította, hogy ez nem tükrözi a szimbólumokat használó emberek ideológiáját és a lap folytatta az ukraonácik mosdatását.
Moszkva egyik célja a Kijevvel való konfrontációban a „nácimentesítés” és a radikális ukrán nacionalisták eltávolítása a hatalmi pozíciókból. Orosz tisztviselők azzal érveltek, hogy a modern Ukrajnában az orosz nemzetiségűek diszkriminációja az ukrán felsőbbrendűségen alapul, és a náci ideológiához hasonlít.
Vlagyimir Putyin elnök tavaly decemberben újságíróknak azt mondta, hogy Moszkva nem lett volna kénytelen beavatkozni Ukrajnában, „ha nem kezdik el kiirtani az oroszokat a történelmi földjeinken Ukrajnában, nem űzik el onnan az embereket, [és] nem nyilvánítják az oroszokat nem őshonos népnek”. A kijevi tisztviselők „őrültek” voltak, hogy ilyen politikát vezettek be – mondta az orosz elnök.
