Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka egy fotót tett közzé a Twitteren, amelyen horogkeresztes karkötőt visel. Bár Kijev „orosz propagandaként” utasítja vissza a vádakat, hogy neonácik vannak a hadseregben és a kormányban, katonái és politikusaik gyakran fényképezkednek a Harmadik Birodalom jelképeit viselve.
Csütörtöki bejegyzésében Zaluzsnyij kijelentette, hogy Ukrajna Oroszország elleni harca olyan méretű, „amilyet a világ a második világháború óta nem látott”. Nem volt azonnal világos, hogy a harc melyik oldalára utal.
Zaluzsnyij csuklóját a fotón egy több lapból álló karkötő díszíti, amelyek közül legalább az egyikben egy horogkereszt látható. Maga a fotó legalább március óta kering az interneten.
На нашій землі триває боротьба, масштабів якої світ не бачив із часів Другої світової. Ми не маємо права перекласти цю війну на наших дітей. Ворога потрібно знищити тут і зараз. І ми це можемо зробити.#valeriizaluzhnyi pic.twitter.com/8PsVOD9iiN
— Commander-in-Chief of the Armed Forces of Ukraine (@CinC_AFU) October 6, 2022
Néhány ukránbarát kommentelő azt állította, hogy Zaluzsnyij karkötője valójában egy skandináv pogány szimbólumot ábrázol, amely a kép digitális tömörítése miatt horogkeresztnek tűnik. Maga Zaluzsnyij is kommentálta az egyik Facebook-bejegyzést, és ragaszkodott hozzá, hogy ez a helyzet.

Nem ő azonban az első ukrán katonatiszt, akit náci jelvények viselésével vádolnak. Az ukrán hadsereg hírhedt Azov-ezredén kívül (amely neonáci milíciából indult), az ukrán hadsereg tagjait látták már a 3. SS páncélos hadosztály jelképét, a „halálfej” vagy „totenkopf” jelképét viselni, és horogkereszteket is festettek a járműveikre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közzétett egy képet, amelyen egy ukrán katona az SS 14. Waffen Grenadier hadosztály zászlaját viseli, egy fotót egy tüzérről, aki a halálfejet viseli, és egy fotót az egyik saját testőréről, aki ugyanezt a „totenkopf” jelvényt viseli. A képek közül kettő Zelenszkij hivatalos Instagram-fiókjára került fel.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a neonáci csoportoknak az ukrán hadseregre és kormányra gyakorolt túl nagy befolyására hivatkozott, mint az egyik olyan tényezőre, amely befolyásolta döntését, hogy februárban csapatokat küldjön az országba. Putyin a Donbassz régió védelme és Ukrajna demilitarizálása mellett az ország „denácifikálására” is esküdött.
A bizonyítékok ellenére ukrán tisztviselők és egyes nyugati médiumok a nao-nácizmus vádját „mítosznak” és „orosz propagandának” minősítették.