Az orosz védelmi minisztérium azzal vádolja az ukrán „nacionalista zászlóaljak harcosait”, hogy szándékosan felgyújtottak egy hatalmas magtárt Mariupol tengeri kikötőjében, miközben az orosz erők elől menekültek.
A minisztérium közleménye szerint a gyújtogatás oka az volt, hogy a „fegyveresek” nem voltak hajlandók meghagyni a gabonakészleteket Mariupol lakosainak. Ennek következtében a hadsereg szerint több mint 50 ezer tonna gabona semmisült meg.
„Ez az embertelen bűncselekmény az egész világközösség számára megmutatja a kijevi rezsim „igazi arcát”, amely valójában az élelmiszer-terrorizmus módszereit alkalmazza saját népe ellen” – állította a szervezet.
A minisztérium szerint a pusztítást azért követték el, mert az „úgynevezett civilizált Nyugat” továbbra is támogatja Kijevet, miközben Oroszországot a globális élelmiszerválság szításával vádolja.
A védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy az orosz erők különleges katonai műveletük során támogatják a polgári lakosságot, emberségesen bánnak velük, és „nem csapnak le az ország szociális infrastruktúrájára, ellentétben az ukrán fegyveres alakulatokkal”.
Az ukrajnai orosz katonai művelet megindítása óta Moszkva és Kijev egymást vádolja különböző háborús bűnökkel.
A Donyecki Népköztársaság hatóságai korábban arról számoltak be, hogy a tűzoltóknak a többnapos erőfeszítések ellenére sem sikerült megmenteniük a gabonakészletet.
„A mariupoli kikötő területén nagy mennyiségű gabona van, kukorica és búza is. A szagából és a külsejéből ítélve további felhasználásra alkalmatlan a nagy része” – mondta a RIA Novosztyinak a Donyecki Népköztársaság kormányának egyik segítője, Jan Gagin.
Az éghajlatváltozás és a Covid-járvány által sújtott globális élelmiszerpiacot súlyosan érintette az ukrajnai orosz katonai offenzíva, mivel a két ország a globális búzaexport mintegy 30 százalékát adja. Emellett Oroszország a világ legnagyobb műtrágyaexportőre is.
Miközben a Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy katonai műveletének folytatásával az élelmiszerárak megugrását okozza, Moszkva azt állítja, hogy az élelmiszerválság valódi oka az ellene hozott „politikai indíttatású” nyugati szankciók.
Ukrajna többször is azzal vádolta Moszkvát, hogy „ellopja” a búzakészleteit és a tengerentúlra küldi azokat. Az ENSZ-főtitkárának szóvivője, Stephane Dujarric azonban azt mondta, hogy az ENSZ nem tudja megerősíteni Kijev vádjait.
Ukrajna és a nyugati szövetségesei többször is azzal vádolták Moszkvát, hogy Ukrajna fekete-tengeri kikötőinek blokkolásával akadályozza a gabonaexportot. Oroszország visszautasította ezeket az állításokat, és közölte, hogy kész biztosítani a gabonát szállító hajók biztonságos áthaladását a kikötőkből. A gabonaszállítás megzavarása Kijev saját intézkedéseiből és az ukrán hadsereg kiterjedt part menti aknásításából ered – állítja Moszkva.
Oroszország február végén támadta meg a szomszédos államot, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságokat. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
