Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelöl egy külön „védelmi biztost”, ha a júniusi uniós választások után is megtartja posztját. A szerepkör pontos feladatai nem tisztázottak.
„Ha én lennék az Európai Bizottság következő elnöke, lenne egy védelmi biztosom” – mondta von der Leyen a müncheni biztonsági konferencián. Egy ilyen poszt létrehozása „ésszerű” döntés lenne – tette hozzá.
Von der Leyent és 27 biztosát nem közvetlenül választják meg az európai választók. Ehelyett a bizottság elnökét az Európai Tanács nevezi ki, és az Európai Parlament hagyja jóvá vagy utasítja el. Megerősítés esetén az elnök választja ki a 27 biztost, általában minden tagállamból egyet-egyet.
A következő bizottság megalakulására akkor kerül sor, amikor Magyarország – amelynek miniszterelnöke ellenséges viszonyban áll von der Leyennel – tölti be a Tanács soros elnökségét. Míg a júniusi parlamenti választásokon a jobboldali pártok várhatóan erősödni fognak, a von der Leyen vezette centrista Európai Néppárt (EPP) valószínűleg továbbra is a legnagyobb frakció marad a 720 fős törvényhozásban.
Az EPP támogatta a védelmi biztos kinevezését. Az Euractiv által a múlt hónapban megismert kiáltványtervezetben a párt kijelentette, hogy bárki is tölti be ezt a posztot, felelősnek kell lennie azért, hogy az EU a közös költségvetés 0,5%-át védelmi kiadásokra költse, és ugyanekkora részt fordítson a blokk gyengélkedő fegyveriparának felújítására.
Von der Leyen nem fejtette ki bővebben ezeket a feladatokat, és arra sem utalt, hogy a védelmi biztosnak lenne-e bármilyen beleszólása a blokk átfogó katonai stratégiájába, amelyet először az Európai Tanács 2022-es ülésén határoztak meg.
A bizottsági elnök azt mondta, hogy „nyitott” kérdés, hogy melyik ország kapná meg a posztot. Hozzátette azonban, hogy „fontos”, hogy egy kelet-európai kapjon jó portfóliót, és „ez egy jó portfólió”.
A hét elején egy névtelenül nyilatkozó uniós diplomata a Politico című lapnak azt mondta, hogy Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter és Kaja Kallas észt miniszterelnök a vezető jelöltek a posztra. Mindketten Ukrajna hangos támogatói, a német média pedig szombaton arról számolt be, hogy Kallas állítólag az Oroszországgal kapcsolatos túlságosan ellenséges álláspontja miatt maradt le a Jens Stoltenberg NATO-főtitkári posztjának várományosáról.
