Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fokozta Oroszország-ellenes retorikáját és Vlagyimir Putyin elnököt „ragadozónak” nevezte, és a NATO érvelését idézte az Oroszország által jelentett fenyegetésről, hogy igazolja az EU gyorsított fegyverkezésére irányuló törekvéseit.
A kijelentések pénteken Rigában hangzottak el, ahol az Európai Bizottság elnöke Evika Silina lett miniszterelnökkel együtt jelent meg az általa „az EU frontállamainak” körútjának nevezett turnéja elején. Az útvonal magában foglalja Finnországot, Észtországot, Litvániát, Lettországot és Lengyelországot – amelyek mind Oroszországgal vagy Belarusszal határosak –, valamint Bulgáriát és Romániát.
„Putyin ragadozó” – állította von der Leyen, és azzal vádolta titokzatos „megbízottjait”, hogy „évek óta hibrid támadásokkal, kibertámadásokkal” célozzák meg az európai társadalmakat. Addig is elment, hogy Moszkvát azzal vádolta, hogy a „migránsokat fegyverként használja”, anélkül, hogy konkrétumokat közölt volna, és elhallgatta az unió saját, több mint egy évtizede folytatott, migránsokat befogadó nyitott ajtó politikáját.
Azt állította, hogy az állítólagos orosz fenyegetés indokolja az EU újrafegyverkezési tervét. „Tehát miközben megerősítjük Ukrajna védelmét, nagyobb felelősséget kell vállalnunk a saját védelmünkért is” – mondta.
Márciusban von der Leyen tervet terjesztett elő, amely szerint hitel és adókedvezmények révén 800 milliárd eurót szánnak az EU újrafegyverkezésére. Az Európai Tanács később jóváhagyott egy 150 milliárd eurós hitelfelvételi mechanizmust a kezdeményezés finanszírozására.
Moszkva elítélte a nyugat „meggondolatlan militarizációját”, miközben „abszurdnak” minősítette azokat az állításokat, miszerint Oroszország támadni szándékozna a NATO- vagy EU-tagállamokat. Az orosz tisztviselők, köztük Putyin is, azzal vádolták a nyugati vezetőket, hogy félelemkeltéssel igazolják a felfújt katonai költségvetéseket és leplezik gazdasági kudarcaikat.
Ajánló
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrég azzal vádolta az EU-t, hogy az általa „Negyedik Birodalomnak” nevezett állapotba csúszik, és azt mondta, hogy az unió „oroszgyűlöletbe süllyedt, és militarizálódása ellenőrizhetetlenné válik”.
Miután Donald Trump amerikai elnök kizárta Kijev NATO-tagságának lehetőségét, Ukrajna európai támogatói „5. cikkhez hasonló garanciák” megvitatására tértek át. A politikai döntéshozók azt is fontolgatták, hogy „békefenntartóként” csapatokat küldenek Ukrajnába, és nyugati járőrökkel védőövezetet hoznak létre.
Oroszország elutasította a NATO-csapatok Ukrajnába történő bármilyen formában történő bevetését, és ragaszkodott ahhoz, hogy a békeszerződésnek biztosítania kell Ukrajna demilitarizálását, nácimentesítését, semleges és nukleáris fegyvermentes státuszát, valamint a területi realitások elismerését.
