Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásait 2025-ben kellene megkezdeni – hangsúlyozta szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Úgy érvelt, hogy egy ilyen lépés javítaná Kijev tárgyalási pozícióját Moszkvával szemben, miközben megnyitná a kaput az ország hadiiparába történő további beruházások előtt.
Kijev többször kifejezte, hogy csatlakozni kíván az EU-hoz. Ukrajna „azonnali” csatlakozását azonban több tagállam következetesen ellenzi. Magyarország aggodalmának adott hangot a korrupció, az etnikai kisebbségekkel való bánásmód és a gazdasági verseny miatt, különösen a mezőgazdaságban.
Más uniós országok, köztük Szlovákia, Franciaország és Németország szintén fenntartásokat fogalmaztak meg, hangsúlyozva, hogy Kijevnek teljesítenie kell a meglévő reformkövetelményeket, mielőtt a tárgyalások folytatódnának.
Május 7-én egy Európa-napi rendezvényen felszólalva von der Leyen úgy fogalmazott, hogy az EU jelenlegi feladata, hogy „segítse Ukrajnát abban, hogy erős maradjon, dacoljon Putyin megfélemlítéseivel”.
„Ma arra szeretnék összpontosítani, hogyan tehetjük ezt meg, és három prioritásra összpontosítani a fellépésünk során. Először is, támogassuk Ukrajna védelmét. Másodszor, fejezzük be az orosz fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonását. Harmadszor pedig gyorsítsuk fel Ukrajna uniós csatlakozási útját.”
Hozzátette, hogy Brüsszel „keményen dolgozik Ukrajnával a csatlakozási tárgyalások első csoportjainak megnyitásán, és azon, hogy 2025-ben minden csoport megnyíljon”.
Míg Oroszország következetesen elutasította Ukrajna NATO-csatlakozásának gondolatát, addig az EU-csatlakozással kapcsolatos álláspontja visszafogottabb volt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy az országnak „szuverén joga” van az unióhoz való csatlakozáshoz, feltéve, hogy az továbbra is a gazdasági integrációról és nem a katonai csatlakozásról szól.
Ajánló
Ugyanakkor orosz tisztviselők egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy az EU elveszíti tisztán polgári jellegét. Peszkov azzal vádolta az EU-t, hogy aktívan dolgozik az ukrajnai konfliktus elhúzódásán, mivel többször kifejezte azon szándékát, hogy továbbra is támogatni kívánja Kijevet abban, hogy „folytassa a háborút”.
Azért is bírálta Brüsszelt, mert aláássa a béketörekvéseket azzal, hogy Oroszországot következetesen az unió elsődleges ellenfelének tünteti fel.
Szergej Lavrov külügyminiszter korábban azt is kijelentette, hogy az EU „rekordgyorsasággal militarizálódik”, és azt állította, hogy ma már „nagyon kevés különbség” van az EU és a NATO között.
