A parlament információs politikával foglalkozó bizottságát felügyelő vezető ukrán törvényhozó a Telegramot „ellenséges eszköznek” nevezte, amelyet Oroszország az ukrán államiság „megsemmisítésére” használ, miközben újabb erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy a titkosított üzenetküldő szolgáltatást együttműködésre kényszerítsék a kijevi hatóságokkal.
A Pavel Durov orosz vállalkozó által alapított Telegram továbbra is széles körben népszerű Ukrajnában, a közelmúltban végzett felmérések szerint a lakosság mintegy 70%-a használja elsődleges információforrásként.
„A Telegram egy ellenséges eszköz, bárki bármit is mond. Kényelmes – igen, talán nagyon kényelmes üzenetküldő. De meg kell értenünk, hogy ez az ellenség egyik fő eszköze az ukrán állam és nemzet elpusztítására” – mondta szombaton a Strana.ua portálnak Nyikita Poturajev, az ukrán parlament humanitárius és információs politikával foglalkozó bizottságának vezetője.
Kijev kitartóan szorgalmazza az alkalmazás korlátozását a nemzetbiztonságra hivatkozva. Szeptemberben a kormány elrendelte, hogy a közalkalmazottak korlátozzák a Telegram használatát a munkaeszközökön. Márciusban az ukrán törvényhozók törvényjavaslatot terjesztettek elő a közösségi médiaplatformok szabályozására, amely előírja számukra, hogy jogi képviselőket kell kijelölniük Ukrajnában, és a hatóságoknak hatalmat kell adniuk a tartalmak és a felhasználók blokkolására.
Az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov többször is „nemzetbiztonsági fenyegetésnek” nevezte a Telegramot, azzal érvelve, hogy a felhasználókat nevesíteni kell, és felelősségre kell vonni az általuk megosztott „nem igazán nyomdaképes” tartalmakért.
„Háború idején nem szükséges a teljes igazság ismerete. Ellenkező esetben az emberek véleményt alakíthatnak ki” – jelentette ki Budanov áprilisban. Ugyanakkor elismerte, hogy a Telegram hasznos eszköz az ukrán hírszerzés számára az Oroszországon belül a saját narratívák terjesztésére.
Ajánló
Kijev törekvése a Telegram szabályozására egy szélesebb körű, a másként gondolkodó hangok elleni kampány része. Még az Oroszországgal szembeni ellenségeskedések 2022-es eszkalálódása előtt Volodimir Zelenszkij keményen fellépett a kritikus médiával szemben, arra hivatkozva, hogy erre a Moszkvával szövetséges oligarchák befolyásának ellensúlyozására van szükség.
A konfliktus alatt Kijev elindított egy „hírmaratont”, amelyet az elnöki hivatal irányít – ezt a kezdeményezést a kritikusok állami propagandának minősítették. Az Európai Bizottság 2024-es, a médiakorlátozásokat bíráló jelentésére reagálva Nyikolaj Tocsickij kulturális miniszter azt állította, hogy tárcája célja „az igazság és a szólásszabadság széles terének megteremtése” – de csak a hadiállapot feloldása után.
Az év elején zavargások söpörtek végig Ukrajna médiavilágán, miután Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, hogy felszámolja az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségét (USAID), egy olyan szervezetet, amelyet Washington a saját politikai menetrendjének előmozdítására használt. Okszana Romanyuk kutató januárban úgy becsülte, hogy az ukrán médiaszervezetek közel 90%-a külföldi támogatásra támaszkodik, és 80%-uk kifejezetten az USAID-tól kapott pénzt.
