Oroszország „belerángatja” Beloruszt az Ukrajna elleni katonai offenzívájába – állította szombaton az ország hírszerzése, kommentálva több régiójának állítólagos ágyúzását, amely Belorusz területéről érkezett.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága a Facebookon közzétett nyilatkozatában „Oroszország nagyszabású provokációjának” nevezte azt, amit azzal a céllal indított, hogy „tovább rángassa Beloruszt az Ukrajna elleni háborúba”.
Azt állította, hogy szombaton hajnali 5 óra után Csernyigov, Kijev és Szumi területeket „nagy erejű rakétatámadás” érte, amelyet hat orosz bombázó rakétákkal lőtt ki a belorusz Petrikov városából, mintegy 50-60 kilométerre az ukrán határtól.
„Ez az első eset, hogy Ukrajnát közvetlenül Belorusz területéről érte légi csapás. A mai bombázás közvetlenül kapcsolódik a Kreml hatóságainak azon törekvéséhez, hogy Beloruszt közvetlen résztvevőként belerángassák az ukrajnai háborúba” – közölte a hírszerzés.
Hozzátette azt is, hogy pénteken „orosz szabotázscsoportok” érkeztek a belorusz Mozir városába azzal a szándékkal, hogy helyi lakóépületeket, iskolákat és kórházakat robbantanak fel.
„Az esetleges provokációkat Ukrajna légicsapásokra adott válaszaként lehet majd feltüntetni” – figyelmeztetett az igazgatóság.
Ajánló
Korábban azt mondta, hogy egy ilyen provokáció biztosítaná, hogy Alekszandr Lukasenko belorusz elnök „nem fogja tudni elkerülni a háborúban való részvételt”.
Moszkva és Minszk egyelőre nem reagált Kijev állításaira, Ukrajna északi katonai parancsnoksága korábban közleményben közölte, hogy húsz rakéta célba vette a Csernigovi területen lévő Desna falut. A hadsereg szerint az infrastruktúra megrongálódott, de áldozatokról nem érkezett jelentés.
Az ukrán nyilatkozatok azon a napon hangzottak el, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök Szentpéterváron találkozott belorusz kollégájával, Lukasenko elnökkel.
Ajánló
Belorusz hivatalosan nem vesz részt a jelenlegi ukrajnai konfliktusban, de továbbra is Oroszország egyik legfontosabb szövetségese, és logisztikai támogatást nyújt Moszkvának. Lukasenko elnök a hónap elején megismételte, hogy nem kíván részt venni az ukrajnai konfliktusban, és nem is fog, hacsak nem kényszerítik rá arra.
Az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy provokációkat készít elő és eseményeket rendez meg. A hónap elején az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az ukrán biztonsági szolgálat (SzBU) „egy újabb provokációt tervez veszélyes vegyi anyagok felhasználásával” Kijev Moszkva elleni lejárató kampányának részeként.
Moszkva és Kijev emellett többször is egymást vádolta polgári infrastruktúrát célzó támadásokkal és különböző háborús bűncselekmények elkövetésével.
Oroszország február végén indította el hadműveletét, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
