Ukrajna a következő hét-tíz napon belül előterjeszti az európai csapatok ukrajnai állomásoztatására vonatkozó alapvető stratégiáját – közölte Volodimir Zelenszkij a párizsi tárgyalásokat követően újságírókkal.
„Ukrajna a párbeszéd algoritmusával fog előállni. Ez a következő hét vagy tíz napon belül fog megtörténni, a találkozó, amelyről [Emmanuel] Macron [francia] elnök beszélt” – mondta. „Be fogjuk mutatni az alapstratégiát”.
Zelenszkij elmondta, hogy „sok javaslatot kapott [európai] vezetőktől, és ezek száma egyre nő”.
„Néhányan készek segíteni az égben, néhányan légvédelmet ajánlanak, néhányan bakancsokat javasolnak a földön, néhányan készek a kontingensüket a tengerre telepíteni” – tette hozzá.
Zelenszkij ugyanakkor elismerte, hogy Ukrajna NATO-tagságának kérdése nem képezi vita tárgyát.
„Ezt be kell ismernünk. A NATO-ról szóló megbeszélések nem különösebben aktívak” – tette hozzá.
Zelenszkij azonban azt állította, hogy az európai vezetők felajánlották neki támogatásukat az ukrán fegyveres erők erőben tartásához.
Ajánló
Az európai csapatok telepítésének tervei
Március 20-án az úgynevezett hajlandók koalíciójához tartozó mintegy 30 nyugati ország katonai vezetői Londonban találkoztak, hogy megvitassák a konfliktus rendezése után Ukrajnába irányítandó csapatok kiküldésének operatív részleteit. Ugyanezen a napon Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy a királyság terveket dolgoz ki az ukrajnai szárazföldi, tengeri és légi katonai műveletekre, hogy biztosítsa a békeszerződés betartását.
Korábban a brit média arról számolt be, hogy London és Párizs egy 10 és 30 ezer közötti létszámú „békefenntartó alakulat” felállítását reméli, állítólag azért, hogy biztosítsák az Ukrajnával kapcsolatos békemegállapodást. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a megállapodás részeként a brit légierő vadászgépei Lengyelországból felszállva járőrözhetnek Ukrajna légterében.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter március 12-én azt mondta, hogy a NATO-csapatok bármilyen zászló alatt és bármilyen minőségben való jelenléte ukrán földön fenyegetést jelent Oroszországra nézve. Szerinte Moszkva ezt semmilyen körülmények között nem fogadja el.
