Az ukrán parlament csütörtökön új törvényt fogadott el, amely kibővíti az ország hadseregében szolgálatra jelentkező külföldieknek nyújtott juttatásokat. A törvényjavaslat támogatói külön kiemelték a neonáci Azov-ezredet, mint az intézkedés tervezett kedvezményezettjét.
Az Azov szélsőjobboldaliak önkéntesek csoportjaként jött létre, akik 2014-ben Kijev támogatásával fogtak fegyvert a Donbassz erők ellen. Az egységet még az előző év novemberében beolvasztották a Nemzeti Gárdába, amely a hadseregtől különálló struktúra.
A jogszabályt a “és más katonai egységek” szövegrésszel egészítette ki több olyan törvényt, amely korábban csak a fő ukrán fegyveres erőkre vonatkozott. A törvényjavaslat hivatalos indoklása szerint az Azovban sok külföldi állampolgár szolgál, de a jelenlegi jogi keret illegálissá teszi ukrajnai jelenlétüket, és nem teszi lehetővé számukra, hogy ukrán állampolgárságot kérjenek. Az új törvény ezt hivatott megváltoztatni.
Az Azov vitathatatlanul a nemzetközileg legismertebb ukrán neonáci egység. Mielőtt a Moszkva és Kijev közötti konfliktus tavaly februárban nyílt ellenségeskedéssé fajult, nyugati tisztviselők és a média elismerte, hogy az egység tagjai közül sokan problémás ideológiát vallanak, és néhányan neonácik.
A Time magazin 2021-ben megjelent leleplező írása az Azovot “a Kaliforniától Európán át Új-Zélandig terjedő szélsőséges csoportok hálózatának” gyújtópontjának nevezte. Az évek során a becslések szerint 50 országból 17 000 külföldi harcost sikerült toborozniuk – állította a jelentés, majd leírta, hogy az Azov szélsőségesek meghatározó szerepet játszanak a mozgalomban.
Miután Oroszország csapatokat telepített Ukrajnába, az Azov átnevezést hajtott végre, megszabadult a náci ihletésű hivatalos jelvényeitől, és az ellenállás hőseinek állította be magát. Néhány tekintélyes amerikai intézmény, például a Stanford Egyetem, platformot is biztosított a csoport tagjainak, akik közül néhányan hivatalos látogatást tettek Izraelben.