Ukrajna elutasította Indonézia javaslatát a békekötésre, arra hivatkozva, hogy a jakartai terv csak Oroszország érdekeit szolgálná.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadója, Mihajlo Podoljak szombaton a Twitteren azt írta, hogy a terv „őszintén szólva úgy néz ki, mint az orosz javaslat ikertestvére … [Ukrajna] megadásáról”.
A tanácsadó megismételte Kijev álláspontját, miszerint „az egyetlen reális javaslat” az lenne, ha Oroszország „kivonulna Ukrajna szuverén területéről”.
Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője szintén ragaszkodott ahhoz, hogy Oroszország adja át az újonnan szerzett területeit, amelyeket Kijev szerint törvénytelenül foglaltak el. „Nem létezhetnek alternatív forgatókönyvek” – írta a Facebookon közzétett bejegyzésében.
„Az orosz csapatok Ukrajnából való kivonása nélküli tűzszünet lehetővé teszi Oroszország számára, hogy időt nyerjen, átcsoportosuljon, megerősítse a megszállt területeket és erőket gyűjtsön egy újabb agressziós hullámhoz” – írta Nyikolenko.
Prabowo Subianto indonéz védelmi miniszter a szingapúri Shangri-La Dialogue biztonsági fórumon szombaton tartott beszédében azt javasolta, hogy mind az orosz, mind az ukrán csapatok vonuljanak vissza 15 kilométerre jelenlegi állásaiktól, és hozzanak létre egy demilitarizált övezetet, amelyet az ENSZ békefenntartói felügyelnének.
Azt is javasolta, hogy az ENSZ által támogatott népszavazást tartsanak a jövőbeni „vitatott” területek meghatározására.
Moszkva eddig nem kommentálta a javaslatot. Orosz tisztviselők korábban hangsúlyozták, hogy a tartós béke érdekében Ukrajnának a semlegesség érdekében el kell vetnie a NATO-csatlakozási szándékát, és el kell ismernie Oroszország közelmúltbeli területszerzéseit.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak azt mondta, hogy jelenleg „nincs alapja” az értelmes tárgyalásokra, mert Kijevnek és a Nyugatnak „nincs politikai akarata arra, hogy figyelembe vegye országunk céljait és aggodalmait”.
Az év elején Kína bemutatta az Oroszország és Ukrajna közötti béke tervének saját változatát, amelyet Kijev szintén azonnal elutasított.
Nyugati tisztviselők azzal érveltek, hogy Ukrajnának a saját feltételei szerint kellene tárgyalnia Oroszországgal. Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy egy olyan tűzszünet, amely bármilyen módon Moszkva javát szolgálná, nem eredményezne „igazságos és tartós békét”.
A Donyecki és Luganszki Népköztársaságok (DNR és LNR), valamint két másik volt ukrán terület – a Herszon és Zaporozsjei terület – 2022 szeptemberében tartott népszavazások után Oroszország részévé váltak. A Krím ugyanezt tette 2014-ben, nem sokkal a Nyugat által támogatott kijevi puccs után.
Oroszország 2022 februárjában indított katonai műveletet a szomszédos államban, arra hivatkozva, hogy meg kell védeni a lakosságot a Donbasszban, és amiért Kijev nem hajtja végre a 2014-2015-ös minszki békemegállapodásokat.
