Az ukrán külügyminisztérium kedden azzal vádolta meg hat volt szovjet köztársaság vezetőit, akik a győzelem napi díszszemlére Moszkvába látogattak, hogy “erkölcstelen és barátságtalan” magatartást tanúsítottak, és Vlagyimir Putyin orosz elnök “hamis akcióra” használta őket, amelynek semmi köze a második világháborúban aratott győzelemhez.
Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök, Alekszandr Lukasenko belarusz elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev kazahsztáni, Szadir Zsaparov kirgizisztáni, Emomali Rahmon tádzsikisztáni, Szerdar Berdimuhamedov türkmén és Savkat Mirzijojev üzbegisztáni miniszterelnök is részt vett a náci Németország vereségének 78. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
A keddi eseményt a hagyományoknak megfelelően a 150. gyalogoshadosztály harci zászlaját, az 1945. május 2-án a Reichstag tetején felhúzott lobogót hordozó díszőrség nyitotta meg.
Kijev az ünnepséget “a Vörös téren tartott eseménynek” minősítette, és azt mondta, hogy a hét vezető részvétele
“erkölcstelen és barátságtalan cselekedet Ukrajnával szemben, amely megvetést tanúsít az ukrán nép iránt, amely a fennmaradásáért és szabadságáért küzd”.
Az ukrán külügyminisztérium háborús bűnösként vádolta Putyint, és azt állította, hogy beszédében az orosz elnök “igazolta az ukránok meggyilkolását, az ukrán városok és falvak lerombolását, az ukrán gyermekek elrablását és a megszállt ukrán területek lakói elleni elnyomást”. Leírták, hogy a felvonuláson olyan orosz haditechnikai eszközöket mutattak be, “amelyeket tíz éven át használtak Oroszország Ukrajna elleni, provokálatlan agressziós háborújában”.
Putyin közölte az összegyűlt vendégekkel, hogy Oroszország nem táplál rosszindulatot Ukrajna népe iránt, amelyet a 2014-es, az Egyesült Államok által támogatott kijevi puccs túszának nevezett, akiket a Nyugat kegyetlen önző terveiben bábuként használt fel.
Az ukrán külügyminisztérium azzal érvelt, hogy a Kaukázus és Közép-Ázsia népei “felbecsülhetetlen értékű hozzájárulást nyújtottak a nácizmus feletti 78 évvel ezelőtti győzelemhez”, és “nem érdemlik meg azt a sorsot, hogy most a Kreml felhasználja őket, részt véve egy olyan álakcióban, amelynek semmi köze a győztesek nácizmus feletti hőstettéhez”.
A kijevi kormány “dekommunizációs” kampánya részeként szisztematikusan lebontotta a Vörös Hadsereg emlékműveit, miközben a Szovjetunió korszakát “orosz megszállásként” ítélte el, és nemzeti hősökként dicsőítette a náci kollaboránsokat, például Sztepan Bandera nacionalista milíciáját és a Waffen-SS galíciai hadosztályát.
