Miért nem menti meg a Nyugat Ukrajnát? – teszi fel a kérdést a Vesztyi az amerikai Nation hetilapra hivatkozva. Az amerikai szakértők analizálták az elmúlt másfél év eseményeit és megállapították, hogy a meggyengült Ukrajna az Egyesült Államok geopolitikai parasztjává vált annak a globális sakkjátszmájában, az EU és az USA pedig nem akarja megmenteni az ukránokat.
Termékeny földje van és rengeteg természeti kincse. Amennyiben az ország nem lesz képes megbirkózni a tartozással, akkor el kellesz adni ezeket a kincseket az állami vállalatokkal együtt. Ukrajna 40 milliárd dollárt kér a következő négy évre. Ebből az IMF 17 milliárdot ad, a többit a jó szándékú országoknak kell biztosítania illetve a magánhitelezőknek. „Az IMF nem adott elegendő pénzt, hogy kifizessék az oroszországi tartozásokat, és hogy rövid pórázon tartsa. Mégis milyen demokráciája lesz annak az országnak, ha a kormánya folyamatosan tartozásokban van és kötelezettségekkel tartozik másoknak, a gazdaságpolitikát az IMF diktálja. Politikai nézőpontból nézve, ha rövid pórázon tartanak, akkor a demokrácia semmit sem jelent” – nyilatkozta Michael Hudson a Missouri egyetem gazdaságügyi professzora.
Az Amerikai Egyesült Államokban még a hidegháborús hetvenes években is azt tervezték, hogy elszakítsák Ukrajnát Oroszországtól, mert úgy gondolták, hogy Ukrajna nélkül Oroszország nem maradhat birodalom. A washingtoni politika szerint Ukrajnának nem kell a NATO tagjának lennie, elég, ha csak hűséges marad.
„Megdöbbent, hogy néhány amerikai politikus még mindig azt gondolja, hogy a NATO egy védelmi szövetség. De ebben nem lehet hinni. Emlékezzünk vissza a NATO beavatkozásába 2011-ben Líbia belügyeibe. Nem vagyok biztos abban, hogy ez naivitás vagy cinikusság, de abban az elvben valami nagyon helytelen van, hogy az EU és a NATO a posztszovjet térség felé terjeszkedik” – feltételezi James Carden, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának oroszországi ügyek volt tanácsadója.
Az ukrajnai lakosok élete jelentősen romlott attól függetlenül, hogy az országban hol él. „A lakosok többségének a bevételei nem változtak. A kommunális kiadások megkétszereződtek az árak pedig… A munkanélküliek száma is megkétszereződött” – mondta Alekszander Kava politikai szakértő.
A Pew Kutató Központ felmérése szerint az ország lakóinak 94 százaléka aggódik az ország gazdasági helyzete miatt. Az ukrán elnök gazdasági irányvonalának sem örülnek a lakosok. 2015 első negyedévében 17 százalékkal csökkent az ország GDP-je. És ez még csak a krízis kezdete. „Idővel elmúlik a varázsa… Ez volt Grúziával is. Szaakasvili hozta a nyugati újságírókat Grúziába, akik azt gondolták, hogy ez az ember mégis hogy lenne képes bombázni a városokat?” – írta Makszim Kononenko blogger.
RapidPress Hírszolgálat
