1990-ben Ukrajna népessége 51,5 millió fő, viszonylag kedvezőtlen, de javítható korfával, 657 ezer éves születéssel.
A következő években Nyugatra megindult migrációs hullám, a mindent átszövő korrupció, a társadalom szociális szétzilálása következtében 2017-re 364 ezer élveszületést (!) regisztráltak.
2022 februárja után az addigi 37,6 millióról 29 millió alá csökkent az ország népessége. Ez a 8,6 milliós veszteség természetesen nem egyenletesen oszlik el a korosztályokban, becslések szerint több mint 90%-uk (!) 50 év alatti ukrán. A korfa ezen egyenlőtlensége dinamikusan tovább gerjeszti az elekerülhetetlent… 30 év alatt az ukrán nép visszafordíthatatlanul a megsemmisülés útjára lépett és a világtörténelemben példátlan gyorsasággal végezte ki saját magát.
Ne legyenek illúzióink. Zelenszkij vagy a Deep State bármelyik jövőbeli bábja szíve szerint a 14 éves fiataloktól kezdve a 70 éves aggastyánokig kihajtja majd a frontra a maradék ukrán népességet az amerikai stratégiai célok további szolgálatáért.
Néhány évtized és az ukránok, mint államalkotó nemzet is megszűnnek létezni és csak mesterségesen fenntartott, végstádiumban lévő bábállamként jelenthetnek majd ütközözónát a Nyugat és a Kelet között. Ha jelenthetnek…
Eközben Oroszországban
Oroszország demográfiai helyzete (a Nyugati országokéhoz hasonlóan) szintén nem kedvező, viszont nem tendeciózisan negatív. Az jelcini érában 1,2-1,3 milliós éves születési szám 2014-ben 1,943 millióra emelkedett (!), amely azóta hullámzik, de akár a magyar születési számokhoz viszonyítva jobb eredményeket mutat. Az ország több, orosz többségű régiójában is megfigyelhető (az 1980-as évek után először), hogy negatív vándorlási egyenleg mellett is a természetes szaporulat pozitív.
Mindehhez hozzájárul, hogy Oroszország 2022 előtti területein nem zajlanak érdemi harcok (még a Krímben sem), nincsenek kényszersorozások (a frontszolgálatosok túlnyomó többsége maga jelentkezett a seregbe), a gazdaság fenntartható módon alkalmazkodott mind kül-, mind belpiaci szinten ehhez a mérsékeltebb konfliktushoz, valamint a jelcini összeomlás utáni putyini Oroszország egyik legfőbb vívmánya (amely Putyin hatalmas társadalmi támogatásának sarokköve), a jóléti társadalom helyzete általánosságban nem romlott, bizonyos esetekben még javult is.
A fentebbi sorok talán megválaszolják a Nyugaton sokak által felvetett kérdést: mit csinálnak az oroszok? Miért nem söprik el Ukrajnát egy totális háborúban? Egyszerű: mert nem éri meg nekik! Az ország stabilitása minden szegmensében megborulhatna, hatalmas emberveszteségek következnének be és egy legyengült ország kiszolgáltatott lenne a NATO támadásai ellen, valamint saját szövetségesei (elsősorban Kína) felé is erodálódna a tárgyalási pozíciója. Lassan, de biztosa(bba)n. Ez lehetne a modern Oroszország jelmondata.
Forrás: Tamás a Krímből
