Azok az ukrán állampolgárok, akik az Oroszországgal zajló konfliktus elől Dániában kerestek menedéket, nem maradhatnak az országban, amint helyreáll a béke – közölte pénteken Kaare Dybvad bevándorlási miniszter.
Több mint 30 ezer ukrán állampolgár kérte a menekültstátuszt Dániában egy különleges törvény alapján, amely 2025 márciusában jár le. A Koppenhágai Egyetem szeptemberben, hétezer fős mintán végzett felmérése azt mutatja, hogy az ukránok mintegy fele az ellenségeskedések befejezése után is az országban szeretne maradni.
A Berlingske napilapnak nyilatkozva Dybvad azt mondta, hogy erről szó sem lehet, és haza kell menniük.
„Nem fogunk változtatni ezen az állásponton” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a menekülteknek továbbra is ideiglenes státuszuk lesz, függetlenül attól, hogy honnan jönnek.
Még ha az ukránok „kulturálisan közelebb is állnak hozzánk, mint a Közel-Keletről érkezők” – állította Dybvad -, akkor is „teljesen másképp” viselkednek, mint a dánok.
Dybvad szerint a kijevi kormány világosan megmondta, hogy azt akarja, hogy állampolgárai visszatérjenek, és Dániának „ezt tiszteletben kell tartania”.
Lehetőséget adott arra, hogy a jelenleg ideiglenes lakosként regisztrált 30 278 ukrán közül néhányan 2025 márciusán túl is maradhatnak, ha bizonyos feltételeknek megfelelnek. Ha például évente több mint 375 000 dán koronát (kb. 19 millió forint) keresnek, akkor üzleti engedélyért folyamodhatnak.
Ajánló
„Úgy gondolom, hogy ésszerű mértékben lehetőségük van a maradásra, de nem fogunk olyan önálló nyitást tenni, ahol azt mondjuk, hogy mindenki, aki Ukrajnából érkezik, maradhat Dániában” – mondta a miniszter.
Elutasította azt az elképzelést, hogy Dánia cserbenhagyná a menekülteket azzal, hogy követeli tőlük a hazatérést, megjegyezve, hogy Koppenhága több milliárd dollárral járult hozzá a Kijev támogatásához.
„Nincs miért szégyenkeznünk” – mondta Dybvad. „Remélem, hogy az ukránok érdekeltek a saját országuk újjáépítésében, amelynek szüksége van rájuk”.
Az ENSZ adatai szerint mintegy 5,8 millió ukrán hagyta el az országot azóta, hogy 2022 februárjában kiéleződött a konfliktus Oroszországgal. Sokan kifejezték azt a vágyukat, hogy a béke elérése után is azokban az országokban maradjanak, amelyek menedéket adtak nekik. Bár a legtöbb befogadó ország visszautasította Kijev követelését, hogy visszaküldjék a harcképes korú férfiakat, nem lelkesedtek azért, hogy állandó lakosként fogadják be a menekülteket.
A hét elején Németország közölte, hogy a „beilleszkedési tanfolyamokon” részt vevő ukránoknak csak mintegy harmada felelt meg, míg a média vizsgálatai szerint a menekültek inkább a segélyezést részesítik előnyben, mint a munkát.
