Donald Tusk lengyel miniszterelnök bemutatta a lengyel hadsereg létszámának több mint kétszeresére, 500 ezer főre történő növelését célzó terveit. A lengyel parlamentben pénteken tartott beszédében Tusk azt mondta, hogy Lengyelországnak fel kell készülnie a jövőbeni konfliktusokra, és meg kell erősítenie védelmi rendszerét.
Tusk megismételte korábbi állításait, miszerint Oroszország fenyegetést jelent Európára, mondván, hogy Moszkva három-négy éven belül „teljes körű hadműveletet” indíthat egy Ukrajnánál „nagyobb” célpont ellen – amit Oroszország többször is alaptalannak minősített. Úgy érvelt, hogy Lengyelországnak „bástyaként” kell szolgálnia a NATO keleti szárnyának védelmére, és bővítenie kell katonai képességeit.
„Arról beszélünk, hogy Lengyelországban félmilliós hadseregre van szükség, beleértve a tartalékosokat is” – jelentette ki, megjegyezve, hogy Lengyelország jelenlegi fegyveres erőinek száma mintegy 200 ezer fő, amit Oroszország 1,3 millióra becsült katonai létszámával vetett össze. Tusk elmondta, hogy kormánya olyan jogszabálytervezetet dolgoz ki, amely minden felnőtt lengyel férfit kötelezne arra, hogy „nagyszabású katonai kiképzésen” vegyen részt, hogy felkészüljön egy esetleges konfliktusra Oroszországgal.
Minden lengyel férfit és nőt kiképeznek
„Megpróbálunk az év végére elkészíteni egy olyan modellt, amely szerint minden felnőtt férfi Lengyelországban kiképzést kap háború esetére, hogy ez a tartalék összehasonlítható és megfelelő legyen a potenciális fenyegetésekhez képest” – mondta. Hozzátette, hogy a lengyel nőket is kötelezhetik katonai kiképzésre, úgy vélte, „a háború még mindig nagyobb mértékben a férfiak területe”.
Tusk megjegyzései egy nappal azután hangzottak el, hogy az uniós vezetők jóváhagytak egy jelentős katonai tervet, amely több milliárd eurót szabadít fel a védelmi képességek kiépítésére. A brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozót követően elfogadott kezdeményezés – ReArm Europe – akár 800 milliárd euróval is megemeli a védelmi kiadásokat, ami az EU teljes védelmi kiadásainak kétszerese 2024-re. A Kreml elítélte az unió „militarizálási” tervét, a konfrontáció felé vezető útnak nevezve azt, amely akadályozza az Ukrajnával kapcsolatos béketörekvéseket.
Tusk szerint Lengyelországnak a nagyobb hadsereg mellett növelnie kell katonai képességeit, többek között nukleáris és „modern, nem hagyományos fegyverek” beszerzésével. Tusk beszéde azt követően hangzott el, hogy a közelmúltban azzal vádolta Moszkvát, hogy új fegyverkezési versenyt szít, és felszólította az uniós tagállamokat, hogy növeljék a védelmi kiadásokat és nyerje meg a versenyt.
A Kreml Tusk retorikáját konfrontatívnak és militaristának minősítette. Moszkva visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint katonai fenyegetést jelent Európára nézve, Vlagyimir Putyin elnök pedig „ostobaságnak” minősítette ezeket az állításokat, amelyek célja a megnövelt katonai költségvetések igazolása.