Donald Trump amerikai elnök nemzeti vészhelyzetet hirdetett és azzal fenyegetőzött, hogy magas vámokat vet ki minden olyan országra, amely olajat szállít Kubának, ezzel drámaian fokozva a Havannára nehezedő nyomást, miután az amerikai hadművelet Venezuelában már elvágta a szigetországot legfontosabb energiaforrásától.
Miután a hónap elején elrabolták Nicolas Maduro venezuelai elnököt és családját, az Egyesült Államok Kubára vetette a szemét, amely Trump szerint a következő „összeomláshoz kész” ország.
A csütörtökön aláírt végrehajtási rendeletben Trump Kubát „szokatlan és rendkívüli fenyegetésnek” minősítette az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából.
„Az Egyesült Államok zéró toleranciát tanúsít a kommunista kubai rezsim pusztításai iránt” – áll a rendeletben. „Úgy találom, hogy a kubai kormány politikája, gyakorlata és intézkedései közvetlenül fenyegetik az Egyesült Államok biztonságát, nemzetbiztonságát és külpolitikáját.”
A rendelet létrehoz egy mechanizmust, amely szigorú kiegészítő vámokat vet ki minden olyan ország importjára, amely közvetlenül vagy közvetve olajat ad el vagy szállít Havannának. Széles körű felhatalmazást ad a külügy- és kereskedelmi minisztereknek, hogy azonosítsák a jogsértőket és javasolják a vámok mértékét az elnöknek.
Az intézkedés formalizálja és fokozza a hetek óta szigorodó de facto energia-blokádot. Az amerikai katonai művelet, amelynek során a hónap elején elfogták Madurót, elvágta Kuba elsődleges olajforrását.
Ajánló
A Havanna utolsó megmaradt beszállítójára, Mexikóra gyakorolt nyomás következtében a sziget súlyos hiányokkal küzd.
Trump kedden megjósolta, hogy a kubai kormány „hamarosan összeomlik”, és azzal dicsekedett, hogy a venezuelai olaj és bevételek elzárása Havannát a szakadék szélére sodorta.
A Kpler adatcég szerint Kubának már csak 15-20 napra elegendő olajtartaléka van. Az ország már most is napi áramszünetekkel küzd, és az elemzők gyors utánpótlás nélkül gazdasági összeomlást és humanitárius válságot jósolnak.
Ajánló
A Fehér Ház egy tájékoztatóban a vészhelyzet kihirdetését szükséges válasznak minősítette a rosszindulatú tevékenységekre, azzal vádolva Kubát, hogy „Oroszország legnagyobb tengerentúli jelzésfelderítő létesítményét” fogadja be, és „biztonságos környezetet” biztosít terrorista csoportok számára. Emellett Havannát azzal is vádolta, hogy „kommunista” befolyást terjeszt a nyugati féltekén.
Miguel Diaz-Canel kubai elnök továbbra is ellenáll, és a héten kijelentette, hogy „a nehéz idők és a Kubát fenyegető brutális fenyegetések nem fogják visszatartani”.
Kuba az 1960-as évek óta amerikai kereskedelmi embargó alatt áll, de 1962 óta nem szembesült tengeri blokáddal, amikor az akkori elnök, John F. Kennedy 13 napos „karanténba” helyezte az országot, hogy megakadályozza a szovjet rakéták átadását a kubai hadseregnek.
