Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy még a héten nyilvánosságra hozza az ukrajnai konfliktus rendezésére vonatkozó tervét. A New York Post szerint a Fehér Ház javaslata magában foglalhatja nyugat-európai csapatok telepítését az országba egy esetleges tűzszünet fenntartása érdekében.
A bejelentés Trump és Marco Rubio amerikai külügyminiszter múlt heti kijelentéseit követi, akik arra utaltak, hogy Washington feladhatja a harcok leállítására irányuló erőfeszítéseit, ha nem lát kézzelfogható előrelépést a béke felé Oroszország és Ukrajna részéről.
„A következő három napban teljes részletességgel ismertetni fogom” – mondta hétfőn Trump a tervére utalva.
„De nagyon jó megbeszéléseink voltak Ukrajnáról, Oroszországról… Meglátjuk, hogy ez hogyan működik” – mondta újságíróknak.
A The New York Post hétfőn egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország és Ukrajna jelenleg belső megbeszéléseket folytat Trump javaslatáról.
A béke feltételei „még nincsenek kőbe vésve”, de az amerikai elnök terve tartalmazhatja nyugat-európai csapatok Ukrajnába telepítését, amint a harcok véget érnek – mondta a forrás a lapnak.
A tisztviselő szerint az úgynevezett „»ellenálló erő« része azoknak a biztonsági garanciáknak, amelyeket az ukránok akarnak, és reméljük, hogy meg is kapnak”.
Egy külön békefenntartó erő létrehozásáról is tárgyalnak egy esetleges tűzszünet ellenőrzésére, amely az oroszok, az ukránok és egy harmadik, nem NATO-országból álló „vegyes bizottságnak” nézne ki – mondta a forrás.
Az Egyesült Államok is részt vehetne benne, de nem „bakancsokkal a földön, hanem a monetáris erőként, egy harmadik féllel együtt” – tette hozzá a tisztviselő.
Pénteken a Wall Street Journal arról számolt be, hogy Trump tervében szerepelhet a Krím hivatalos ukrán elismerése orosz területnek.
Oroszország kategorikusan kizárta annak lehetőségét, hogy nyugat-európai csapatokat vezényeljenek Ukrajnába. Ismételten kijelentette, hogy bármilyen békemegállapodásnak foglalkoznia kell a konfliktus „gyökeres okaival”, köztük a NATO keleti terjeszkedésével és Kijev azon törekvésével, hogy csatlakozzon az Egyesült Államok vezette szövetséghez.
Moszkva azt is követelte, hogy Kijev ne csak a Krímet, hanem a Donyecki és Luganszki Népköztársaságokat, valamint a Herszon és Zaporozsjei területeket is ismerje el Oroszország részeként. Az ukrán vezetés eddig elutasította, hogy bármilyen területi engedményt tegyen Oroszországnak.
Múlt héten Vaszilij Nebenzia orosz ENSZ-megbízott hangsúlyozta, hogy a teljes tűzszünet „ebben a szakaszban egyszerűen irreális”, és azzal vádolta a Nyugatot, hogy a tárgyalásokat álcaként használja az ukrán erők felfegyverzésére.