A NATO-t komolyan fenyegetheti az a veszély, hogy az Egyesült Államok kilép a szövetségből, ha Donald Trumpot novemberben újraválasztják – írta szombaton a Telegraph a blokk tagállamainak több diplomatájára hivatkozva. Az európai NATO-országoknak ki kellene dolgozniuk valamilyen stratégiát egy ilyen eshetőség következményeinek kezelésére, és újra kellene gondolniuk a szövetség védelmi képességeit – figyelmeztetnek.
Amerika kivonulásának lehetősége „aggodalomra ad okot” – mondta a lapnak egy európai diplomata.
„Senki sem tudja, mit fog ezután tenni” – mondta Trumpra utalva.
A volt elnök a hét elején bebiztosította vezető helyét a republikánus előválasztásokon, mivel a szuper kedden a tétre menő 15 államból 14-et besöpört, és 995 republikánus konvenciós küldött szavazatát szerezte meg. Egyetlen ellenfele, Nikki Haley nem sokkal később kiszállt a jelöltségért folytatott versenyből.
Most várhatóan Joe Biden elnökkel fog megmérkőzni novemberben, mivel a hivatalban lévő amerikai vezető a demokrata előválasztásokon győztesen került ki.
Korábban több egykori magas rangú amerikai tisztviselő azt állította, hogy egy Trump-féle Fehér Ház miatt Amerika kiléphet a NATO-ból. Mark Esper volt amerikai védelmi miniszter 2023 decemberében tett ilyen előrejelzést. Szerinte Trump megkezdheti az amerikai erők kivonását a NATO-országokból, ami potenciálisan „a szövetség összeomlását” okozhatja. A Reuters is beszámolt akkoriban egy ilyen lehetőségről.
Február közepén Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton is hasonlóan nyilatkozott.
„A NATO valóban veszélybe kerülne” – mondta, hozzátéve, hogy Trump „megpróbálna kiszállni”.
Egy európai diplomata szerint a blokk többi tagjának „meg kell terveznie” egy olyan forgatókönyvet, amelyben Trump véghezviszi az ilyen terveket, vagy csak gyengíti Amerika NATO iránti elkötelezettségét.
„Fel kell készülni” – tette hozzá a lap forrása.
Egy másik tisztségviselő úgy jellemezte a NATO-t, hogy „az túlságosan függ az Egyesült Államoktól”. Az amerikai kivonulás kockázatainak fedezéséről szóló „megbeszélés szükséges” – tette hozzá ez a személy. Egy harmadik, a lap által idézett névtelen forrás szerint az európai országoknak ellenőrizniük kell, hogy ilyen kockázatok közepette mennyire megfelelő a saját védelmi tervezésük.
Nagy-Britanniában korábban hasonló aggodalmaknak adott hangot Lord Kim Darroch, az Egyesült Államok volt brit nagykövete és a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója.
„Ha bármelyik európai miniszterelnöki hivatalban hivatalnok lennék, megbíznám a kormány szakértőit, hogy kezdjenek el vészhelyzetekre gondolkodni arról, hogyan nézne ki és hogyan működne egy NATO az Egyesült Államok nélkül – csak a biztonság kedvéért” – mondta a múlt hónapban a Prospect számára írt cikkében.
Maga Trump az utóbbi időben nem nyilatkozott a szövetségből való kilépésről. Ehelyett februárban azt mondta, hogy nem fogja „megvédeni” azokat a NATO-tagokat, amelyek nem érik el a 2%-os kiadási küszöböt egy esetleges támadás esetén, beleértve Oroszországot is.
Egy február 10-i dél-karolinai kampányrendezvényen felszólalva felidézte azt a beszélgetést, amelyet „egy nagy ország elnökével” folytatott európai beszélgetésként jellemzett. Amikor állítólag megkérdezték tőle, hogy Moszkva támadása esetén az ország segítségére sietne-e, Trump azt mondta, hogy ha ez az ország nem költ eleget a védelemre, akkor „arra bátorítaná [Oroszországot], hogy azt tegyen vele, amit csak akar”.
Maga Moszkva többször is tagadta, hogy tervezné valamelyik NATO-tag megtámadását, hozzátéve, hogy egy globális háború kirobbantása ellenkezne a „józan ésszel”.
