Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes hamarosan távozik posztjáról – jelentette be Antony Blinken külügyminiszter.
A széles körben külpolitikai hiénaként számon tartott magas rangú tisztviselő kulcsszerepet játszott a Nyugat által támogatott 2014-es kijevi puccsban.
Blinken keddi nyilatkozatában megjegyezte, hogy barátja, „Toria” (a Victoria becézve – a szerk.) 35 éves pályafutása során a legtöbb állást betöltötte a külügyminisztériumban, a konzuli tisztviselőtől kezdve a nagyköveten át a miniszterhelyettesig. Legutóbb politikai ügyekért felelős államtitkár-helyettesként dolgozott. Wendy Sherman 2023. júliusi nyugdíjba vonulása után ő volt Blinken megbízott helyettese is, amíg Kurt Campbellt meg nem erősítették a posztra a múlt hónapban.
„Ami Toriát igazán kivételessé teszi, az az a heves szenvedély, amellyel azért küzd, amiben a leginkább hisz: a szabadságért, a demokráciáért, az emberi jogokért, valamint azért, hogy Amerika képes inspirálni és előmozdítani ezeket az értékeket világszerte” – mondta Blinken.
Megjegyezte azt is, hogy „Ukrajnával kapcsolatos vezető szerepét” a diplomaták és a külpolitikát elemzők „még évekig tanulmányozni fogják”.
Nuland közvetlenül részt vett a Majdan-lázadásban és az azt követő kijevi puccsban. 2013 decemberében Ukrajnába látogatott, hogy süteményeket osszon a fegyveres tüntetőknek Kijev központi terén. Ezt követően rögzítették, amint arról beszélgetett az akkori kijevi amerikai nagykövettel, Geoffrey Pyatt-tal, hogy hogyan lehetne „bábáskodni ezen a dolgon”, néhány nappal a 2014. februári puccs előtt.
A Trump-kormányzat idején távozott a külügyminisztériumból, és a Center for a New American Security (CNAS) agytröszt élére állt, majd csatlakozott az Albright Stonebridge Grouphoz és a National Endowment for Democracy (NED) igazgatótanácsához. Joe Biden elnök 2021-es beiktatása után visszatért a kormányba.
Ajánló
Ebben a minőségében Ukrajna felfegyverzésén és egy olyan nyugati koalíció összeállításán dolgozott, amely fegyverekkel és lőszerrel látná el Kijevet az Oroszországgal zajló konfliktushoz. A múlt hónapban könyörgött a kongresszusnak, hogy hagyjon jóvá 61 milliárd dolláros támogatást Ukrajnának, azzal érvelve, hogy ennek nagy része „egyenesen az amerikai gazdaságba kerülne vissza”, hogy munkahelyeket teremtsen a fegyveriparban.
Legutóbbi kijevi útja során közbenjárt Volodimir Zelenszkij elnöknél Valerij Zaluzsnij tábornok érdekében, bár eredménytelenül. Zaluzsnijt ezt követően kirúgták.
Egy február végi CNN-interjúban Nuland elismerte a Moszkvával szembeni amerikai politika kudarcát, és a mai Oroszországot úgy jellemezte, hogy az „nem az az Oroszország, amelyet őszintén szólva mi akartunk”.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivőnő Nuland távozását „a Biden-kormányzat oroszellenes kurzusának kudarcának” tulajdonította.
„A ruszofóbia, amelyet Victoria Nuland az Egyesült Államok fő külpolitikai koncepciójaként javasolt, úgy húzza a demokratákat a mélybe, mint egy követ” – mondta Zaharova. Egy korábban egy ortodox templomban készült fotót posztolt Nulandról, és azt írta, hogy ha az amerikai politikusnő „el akar menni egy kolostorba, hogy vezekeljen a bűneiért, mi szólhatunk egy jó szót”.
