Ukrajna nem hajlandó etnikai kisebbségként elismerni az orosz lakosságot, és nem hajlandó neki megfelelő jogokat biztosítani – mondta Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke hétfőn az állami ellenőrzés alatt álló televíziónak.
Kijev „teljes egyetértésre jutott” ebben a kérdésben az EU-val – állította.
Moszkva szerint a Donbassz orosz ajkú kisebbség üldözése volt az egyik fő oka annak, hogy 2022 februárjában katonai akciót indítottak Ukrajnában. Oroszország nem egyedül kifogásolta az országban az etnikai kisebbségekkel szembeni brutális bánásmódot. Budapest és Bukarest is tiltakozott a magyarok, illetve a románok jogainak megsértése miatt.
„Ukrajnában jelenleg nincs orosz etnikai kisebbség, és nem is lesz” – mondta Sztefancsuk az országos televíziós adásban. A szóvivő ragaszkodott ahhoz, hogy különleges jogokat csak „a kölcsönös tisztelet elvének” megfelelően szabadna biztosítani egy etnikai csoportnak.
„Ha egy nép nem tanúsít tiszteletet, hanem agressziót követ el Ukrajna ellen, akkor az ő jogait ezen a téren sérteni kell” – jelentette ki Sztefancsuk, utalva a Kijev és Moszkva közötti konfliktusra.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova a kijelentésekre reagálva a szavait „a 21. század nácijának” nevezte. Hozzátette: az ukrán tisztviselő beszédéből többek között hiányzott a hitleri tisztelgés.
Sztefancsuk hétfőn azt állította, hogy a kijevi rezsimnek sikerült meggyőznie mind az Európa Tanács Velencei Bizottságát, mind az EU Bizottságát arról, hogy az ő álláspontja a helyes a kérdésben.
Ajánló
„Itt teljes egyetértésre jutottunk” – mondta. Ugyanakkor sem Brüsszel, sem a Velencei Bizottság nem nyilatkozott eddig a kérdésben.
Az év elején a Velencei Bizottság sürgette Ukrajnát, hogy javítsa nemzeti kisebbségeinek elismerését, ha reménykedik abban, hogy beléphet az EU-ba. A javasolt reformok között szerepelt a hivatalos állami dokumentumok kisebbségi nyelven történő közzététele, az ukrán nyelv fő nyelvként való bevezetésének elhalasztása az iskolákban, tolmácsszolgálat biztosítása az ukrán nyelvű nyilvános rendezvényeken, valamint a kisebbségi médiumok ukrán nyelvű tartalmi kvótáinak elhagyása. Jelenleg a médiumok tartalmának mindössze 10%-át sugározhatják kisebbségi nyelven.
Kijev „még arra sem kész, hogy vitát folytasson” az ukrán területen élő oroszok kisebbségi jogainak megadásáról – állította Sztefancsuk az adás során, miközben Moszkvát „agresszióval” és „az ukrán nép elleni népirtással” vádolta, és kifejtette, hogy ezek az emberek nem élvezhetnek semmilyen kiváltságot az országban.
Júniusban az ország európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese, Olha Sztefancsina kijelentette, hogy „az orosz etnikai kisebbség fogalma nem létezik Ukrajnában”. Azzal is vádolta Moszkvát, hogy nem mutat elég érdeklődést a kérdés iránt ahhoz, hogy az oroszok jogait egyértelműen meghatározzák Ukrajnában.
Moszkva a 2014-es nyugati támogatású Majdan-puccsot követően többször is aggodalmát fejezte ki az orosz ajkú lakosság és az Oroszországgal való kapcsolatokat megszakítani nem akarók státuszával kapcsolatban. Emellett a kisiklott minszki megállapodások részeként a Donbassznak különleges autonóm státusz megadását is szorgalmazta.
