Hosszú évek visszaesését követően sikertörténetek jellemzik majd a magyar-orosz kapcsolatokat – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután szerdán Moszkvában megbeszélést folytatott Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével.
Rámutatott: sikerült megállapodni arról, hogy Magyarország 2020-tól több mint 4 milliárd köbméter gázt vásárol majd Oroszországtól, továbbá közvetlen légi járat indul majd Budapest és Kazany között, és megállapodás született arról is, hogy egy magyar-orosz konzorcium több mint 1 milliárd euró értékben 1300 vasúti kocsit szállít majd Egyiptomnak. A miniszter elmondta, hogy közös erőfeszítéssel Közép-európai Onkológiai Központ létesül Budapesten, ahol központot hoz létre a Nemzetközi Beruházási Bank is.
Szijjártó Péter hozzátette: mindezt azokra a tárgyalásokra alapozza, amelyeket az elmúlt napokban három orosz miniszterrel folytatott.
A külgazdasági és külügyminiszter Lavrov mellett az elmúlt két nap során Alekszandr Novak energiaügyi és Gyenyisz Manturov iparügyi tárcavezetővel tárgyalt.
Lavrov a kétoldalú kapcsolatok alakulásával kapcsolatban egyebek között azt méltatta, hogy a két ország hamarosan kétoldalú bizottságot állít fel a régiók közötti együttműködés felfuttatására. Méltatta, hogy nemrégiben Budapest-napokat tartottak Moszkvában és Szentpéterváron.
Szijjártó az MTI-nak az uniós-orosz energiaügyi együttműködés perspektívára vonatkozó kérdésére válaszolva felhívta a figyelmet arra, hogy a moszkvai Oroszországi Energiahét elnevezésű fórum főrendezvényén Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett ott ültek a pódiumon a legnagyobb nyugat-európai energiacégek, a Total, az Enel es a Shell vezetői, akik a Gazprommal együtt készítik elő az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítését.
„Tehát Nyugat-Európa energiabiztonságában lesz ez nagy előrelépés, és mi azt szeretnénk, hogyha Közép-Európa energiabiztonsága terén is lenne egy nagy előrelépés. És ahogy a nyugat-európaiak északon most új útvonalon is vásárolhatnak gázt, mi közép-európaiak is követeljük ezt a jogot magunknak” – mondta Szijjártó Péter.
„Azt követeljük, hogy a nyugat-európaiak és Brüsszel ne lehetetlenítsék el azt, hogy mi pedig délről kapjunk egy új szállítási útvonalat (.), és ne bojkottálják a Török Áramlat második vezetékszálából a balkáni és a közép-európai gázvásárlást” – tette hozzá.
„Megállapodtunk Szerbiával és Bulgáriával, hogy mindannyian fejlesztjük belső csővezeték-hálózatunkat, hogy a majdan megépülő Török Áramlat második vezetékszálából mi is tudjunk gázt venni. Ha a nyugat-európaiak vehetnek gázt a Északi Áramlat 2-ből, mi is akarunk venni gázt a Török Áramlat 2-ből” – fogalmazott a tárcavezető.
„És reméljük, hogy egyszer majd Közép-Európa energetikai együttműködése Oroszországgal is olyan szépen fog bővülni, mint Nyugat-Európa energetikai együttműködése Oroszországgal. Minden más csak szöveg, minden más csak képmutatás” – hangoztatta.
Lavrov a perspektívákkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy Oroszország mindig is megbízható energiaszállító volt, és hogy az orosz-európai együttműködést fejlesztését mindig is elsősorban a tengerentúlról ellenezték. Reményét fejezte, hogy az európai országok önállóan, gazdasági és nem politikai megfontolások alapján döntenek a gázimportról.
Szijjártó Péter elmondta, hogy Szergej Lavrovval kiemelt figyelmet fordítottak a közel-keleti keresztények biztonsága védelmének kérdésére. Az orosz diplomácia vezetője elmondta: magyar partnerével megállapodott arról, hogy a fenyegetett keresztények érdekében együtt fognak működni a nemzetközi szervezetekben. Hangsúlyozta, hogy tárgyalópartnerével az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban egyetértett azzal, hogy a minszki megállapodásokat maradéktalanul végre kell hajtani.
