A magyar nemzeti közösség jogait csorbító döntések megnehezítik az Ukrajna támogatása érdekében áldozatokat követelő döntések meghozatalát az elkövetkező időszakban Magyarországon – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a fő téma ezúttal is az ukrajnai háború volt. „Úgy látom, hogy hiába kezdődött új esztendő, a háborús attitűd nem változik, s ugyanaz a háborús hangulat uralkodik” – fogalmazott.
Erre példaként hozta fel, hogy Josep Borrell EU-s kül- és biztonságpolitikai főképviselő előterjesztette, hogy a blokk újabb 500 millió eurót fordítson az Európai Békekeretből ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására, illetve 45 millió euróval járuljon hozzá az ukrán katonai kiképző misszió működéséhez.
„A mi álláspontunk egyértelmű: béke kell minél előbb (.) Minél távolabb helyezkedik el valaki földrajzilag Ukrajnától, annál kevésbé érzi talán a háború hatásait közvetlenül, és ennélfogva talán annál kevésbé van jelen az elkötelezettség a béke mielőbbi megteremtése érdekében” – közölte.
„Ellentétes az érdekeinkkel minden döntés, amely a háború meghosszabbításához vagy potenciális eszkalációjához vezethet, ezért nem tartjuk jó ötletnek a fegyverszállítások fokozását, ugyanakkor nem akadályozzuk az Európai Unió erre vonatkozó döntésének végrehajtását” – mondta.
Szijjártó Péter ezután felvetette az ukrajnai magyar nemzeti közösséggel szembeni koncentrált és súlyos támadások kérdését.
Élesen tiltakozott az ellen, hogy hirtelen, nagy számban, minden indoklás nélkül magyar nemzetiségű iskolaigazgatókat, pedagógusokat rúgnak ki, az intézeteket pedig arra kötelezik, hogy távolítsák el a magyar nemzeti jelképeket.
Ajánló
„Ezek mind-mind egy súlyos, koncentrált magyarellenes támadás jelei” – figyelmeztetett.
„Mindez elfogadhatatlan, ezzel szemben nem csak nekünk, magyaroknak, hanem az Európai Uniónak is fel kell lépnie. Elfogadhatatlan, hogy ezt bárki kétoldalú kérdésként állítsa be” – tette hozzá.
Majd rámutatott: Ukrajnának EU-tagjelöltként tiszteletben kell tartani a közösség szabályait, márpedig a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása közös érték és kötelezettség.
A miniszter hangsúlyozta, hogy arra számítottak, hogy a tagjelölti tárgyalások során majd javulni fog a nemzeti közösségek helyzete Ukrajnában.
„Ez lenne a logikus, ez lenne a helyes, ez lenne a szabályszerű, azonban nem ez történik” – jelentette ki, aláhúzva, hogy a decemberben elfogadott szabályok még rosszabb helyzetet teremtenek, ez pedig a súlyos jogi támadásokkal kiegészülve komoly aggodalmakra ad okot.
Úgy vélekedett, hogy a 2015-ben érvényes törvényekhez kellene visszatérni, a magyar nyelvű iskolák ellehetetlenítését pedig elfogadhatatlannak nevezte.
„A magyarság elleni koncentrált támadások és a magyarellenes lépések nagyon nehézzé teszik az elkövetkező időszak olyan döntéseit, amelyek Magyarországtól áldozatokat követelnek Ukrajna támogatása érdekében” – fogalmazott.
„Ezért azt várjuk Ukrajnától, hogy tartsa tiszteletben a magyar nemzeti közösség jogait, (..) és azt várjuk az Európai Uniótól is, hogy lépjen fel ebben az ügyben” – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter az üggyel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: egyelőre úgy tűnik, hogy az ukránok nem vesznek figyelembe semmilyen figyelemfelhívást az európai államok részéről.
„Ukrajnának majd szüksége lesz olyan európai politikai döntésekre, amelyek nélkülünk nem fognak megszületni, és minél több jogot vesznek el a magyar nemzeti közösségtől, minél tovább húzzák azt, hogy visszaadják az egyszer már létezett nemzeti közösségi jogokat, annál nehezebb lesz nekünk otthon, Magyarországon meghozni olyan döntéseket, amelyek tőlünk áldozatokat követelnek” – szögezte le.
