A magyar-orosz kapcsolatok kitörtek abból a hanyatlásból, amelyet a Moszkva ellen hozott nemzetközi szankciók okoztak – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, a magyar-orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság 11. ülését követő sajtótájékoztatón.
Szijjártó Péter megjegyezte, hogy a nyugat-európai államok ma még sokkal nagyobb üzleteket kötnek Oroszországgal, de Budapest és Moszkva között a magyar érdekeknek megfelelően dinamikusan bővülnek a kapcsolatok.
Többévnyi visszaesést követően a két ország kereskedelmi forgalma 2018 első 8 hónapjában 17 százalékkal bővült, háromévnyi tárgyalássorozatot követően pedig a diplomák, iskolai végzettségek és tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről is megállapodás született – tette hozzá.
Az ülésen a bizottság véglegesítette a szociális biztonsági megállapodás szövegét is, így azt a következő magas szintű találkozón a felek aláírhatják – közölte a miniszter. Hozzátette, hogy a bizottság tárgyalt a nukleáris együttműködésről is, orosz-magyar mérnöki fejlesztésnek köszönhetően újabb 80 ezer háztartás ellátását biztosíthatja a paksi erőmű.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország újra csatlakozik a 400 millió euró tőkével rendelkező Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankhoz, 2019 elején pedig Budapestre költözik Moszkvából a Nemzetközi Beruházási Bank központja. Utóbbi tovább erősíti Budapest nemzetközi pénzügyi pozícióit – tette hozzá.
A bizottság onkológiai együttműködést is kötött, Budapesten magyar-orosz együttműködésben közép-európai onkológiai iskola létesül, így a magyar főváros regionális kutatási központtá válhat – jelentette be Szijjártó Péter. A magyar vállalatok oroszországi eredményei közül kiemelte, hogy a Mol befektetései meghaladták az 1,3 milliárd eurót, és török partnerével napi 5800 hordó olajat termel ki, számos magyar agrártechnológia gyorsan terjed Oroszországban, Egyiptom több mint 1 milliárd eurós vasúti gépgyártásra kiírt nemzetközi tenderét pedig magyar-orosz konzorcium nyerte. Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelve, az európai egység betartása mellett is fontos partnernek tekinti Oroszországot, a két állam együttműködését a kölcsönös tiszteletre alapozza, a vállalati kapcsolatok bővítését pedig a legkedvezőbb feltételek megteremtésével támogatja.
Megjegyezte, hogy a Moszkva elleni büntető intézkedések miatt Magyarország körülbelül 7 milliárd eurónyi kiviteltől esett el, ám ezt a magyar vállalatok oroszországi tevékenysége részben ellensúlyozhatja.
Az Oroszországi Föderáció egészségügyi minisztere az együttműködés folytatását ígérte, hogy tovább bővüljenek a beruházások és a két ország közötti áruforgalom.
Ajánló
Oroszország továbbra is megbízható energiaforrás és energetikai partner, az onkológiai együttműködés pedig tovább erősíti a hagyományosan szoros egészségügyi kapcsolatokat – tette hozzá a bizottság orosz társelnöki tisztét betöltő Veronika Szkvorcova.
Közölte továbbá, hogy a magyar-orosz ipari együttműködések erősítésére új munkacsoport jön létre, a testület tevékenysége kiterjed a helikopter-, hajó- és mezőgazdasági gépgyártásra. Az ülést követően aláírták a végzettségek, a képesítések és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló kormányközi egyezményt. A magyar-orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság 2019-ben Moszkvában tartja következő ülését. MTI
