Helytelen, hogy a „béke” szitokszóvá vált a nemzetközi politikában – hangsúlyozta Peter Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
Az Oroszország és Ukrajna közötti harcok, valamint a közel-keleti konfliktus eszkalálódásának veszélye fennáll, és „bármelyik pillanatban alááshatja a globális biztonságot” – mondta Szijjártó az ENSZ New York-i székházában hétfőn tartott beszédében.
Az emberiség két „szomorú” forgatókönyvvel nézhet szembe, ha a feszültségek tovább fokozódnak: a harmadik világháború kitörésével, vagy azzal, hogy a világ ismét tömbökre szakad – figyelmeztetett.
A kérdés most az, hogy el lehet-e kerülni ezeket a kimeneteleket, és „képes-e a globális békepárti többség biztosítani, hogy a béke szót ne szitokszóként használják a nemzetközi politikában” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
„Az európai politikusok általában a diplomácia és bizonyos háborúk békés megoldása mellett érvelnek, ha azok Európától távol vannak, de manapság sajnos háború folyik Európában, és aki a béke mellett érvel, azt azonnal megbélyegzik, támadják és kritizálják” – mondta.
Szijjártó szerint azokat, akik az ukrán válság diplomáciai megoldását szorgalmazzák, „Putyin [Vlagyimir] orosz elnök bábjainak és orosz kémeknek bélyegzik, miközben Európa maga is olaj a tűzre a konfliktusban”.
A nemzetközi politikai rendszernek alapvető változáson kell átesnie ahhoz, hogy a jelenlegi problémák megoldódjanak, és ebben az ENSZ-nek „fontos szerepe” van – érvelt.
„A diplomáciának kell biztosítania az eszközöket a nemzetközi politikai döntéshozatalhoz, amelynek a párbeszédre kell épülnie… Fel kell hagynunk a békéért érvelők lejáratására tett kísérletekkel” – hangsúlyozta.
A legtöbb uniós tagállammal ellentétben Magyarország megtagadta, hogy fegyvert szállítson Ukrajnának az Oroszországgal folytatott konfliktus során, bírálta az unió Moszkva elleni szankcióit, és következetesen a válság diplomáciai megoldását szorgalmazta.
Júliusban, miután Magyarország átvette az Európai Tanács féléves soros elnökségét, Orbán Viktor magyar miniszterelnök békemisszióba kezdett, hogy megpróbálja rendezni a Moszkva és Kijev közötti konfliktust. Felkereste Ukrajnát, Oroszországot és Kínát, valamint találkozott Donald Trump republikánus elnökjelölttel az Egyesült Államokban.
Tervében állítólag szerepel, hogy engedményeket tesz Oroszországnak a NATO európai bővítésével kapcsolatban, amelyet Moszkva a 2022 februárjában indított katonai művelet egyik fő okaként sorolt fel.
Orbán kezdeményezése azonban kemény bírálatokkal találkozott Brüsszelben: az EU külpolitikai vezetője, Josep Borrell ragaszkodott ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök „semmilyen formában nem képviseli az EU-t”, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pedig „problémásnak” nevezte a békemissziót, és azt mondta, hogy az „elfogadhatatlan”.