Háborús hangulat uralkodik az Európai Unióban, a tagállamok döntő többsége még több pénzért, még gyorsabban, még több fegyvert szállítana Ukrajnának, miközben a békepárti szereplők súlyos támadás alatt állnak – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján először is közölte, hogy a harcok sújtotta Szudánból újabb magyar állampolgárt sikerült kimenekíteni, aki a házastársával együtt már biztonságban van Etiópiában, ahol a magyar nagykövetség munkatársai segítik őket.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az előző éjszaka közepe óta nem sikerült kapcsolatba lépni a Kartúmban tartózkodó további öt magyarral az internet- és telefonszolgáltatás összeomlása miatt, de amennyiben lesznek fejlemények, a tárca azonnal tájékoztatni fog.
A luxembourgi tanácsülésről beszámolva kiemelte, hogy az ismét „önhibáztatással” kezdődött, többen úgy vélték, hogy az EU még mindig nem tett eleget Ukrajna támogatásáért. „Ha össze akarnánk foglalni, hogy mi az európai országok döntő többségének jelenleg itt elmondott álláspontja, akkor azt nagyjából úgy tehetnénk, hogy még több fegyvert, még több pénzért, még gyorsabban szállítsunk Ukrajnának” – mondta.
„Ez a háborús hangulat itt magában foglalja azt is, hogy a békepártiak, a béke mellett szót emelők továbbra is súlyos politikai és verbális támadások alatt állnak, legyen szó itt jelen lévő, vagy éppen itt nem jelen lévő országokról, amelyek folyamatosan a béke mellett érvelnek” – tette hozzá.
Szijjártó Péter érintette az ukrán gabonaexport témáját is, emlékeztetve, hogy a kormány beleegyezett az úgynevezett szolidaritási útvonalak kialakításába a globális élelmezési válság enyhítése érdekében, viszont a valóság másként alakult.
„Az Ukrajnából szállított gabona és élelmiszeripari termékek nagy többsége megállt Közép-Európában, megállt az Ukrajnával szomszédos országokban, és nyilvánvaló, hogy nem ez volt a megállapodás” – mutatott rá.
„Az Európai Bizottságnak kutyakötelessége lenne, illetve lett volna ezt a helyzetet azonnal kijavítani, s világossá tenni, hogy az Európai Unió és Ukrajna közti megállapodás a tranzitszállításokra vonatkozik” – szögezte le.
Aláhúzta: Magyarország az eredeti elképzeléshez tartja magát akkor, amikor világossá teszi, hogy bár a tranzitszállítmányokat átengedi, a közvetlen importot betiltja, mivel ez rendkívüli nehézségeket okoz a hazai termelőknek, akiknek jóval szigorúbb EU-s előírásoknak kell megfelelniük.
A miniszter ezután sérelmezte, hogy még mindig „komoly elhatározás” van arra vonatkozólag, hogy a közösség az orosz nukleáris szektort is szankciók alá vonja, márpedig hazánk már jelenleg is súlyosan megfizeti a háború árát az energiaellátás tekintetében.
Erre példaként hozta fel, hogy Magyarország két irányból tud kőolajat vásárolni, Horvátországon és Ukrajnán keresztül, s mindkét útvonalon jelentősen megemelték a tranzitdíjakat, előbbi esetén a piaci átlag ötszörösét kérik a szállításért, utóbbi esetében pedig a korábbi háromszorosára nőtt a költség.
„Most pedig olyan intézkedést akarnak itt áterőltetni, amely nemcsak az energiaszámla tekintetében, nemcsak az energiaárak tekintetében, hanem az energiaellátás biztonságának tekintetében is súlyos helyzetbe hozná Magyarországot” – figyelmeztetett.
Kiemelte, hogy Magyarországnak a következő évtized elejére 2400 megawattnyi újabb energiaforrásra van szüksége, amit környezetbarát módon, olcsón kizárólag nukleáris reaktorokkal lehet biztosítani.
„Ha a Paks II. beruházást lehetetlenné teszik, akkor ellehetetlenítik azt, hogy Magyarország a gazdaság működtetéséhez és az emberek ellátásához szükséges villamos energiát a következő évtized elejére elő tudja állítani” – jelentette ki.
Valamint leszögezte, hogy a paksi beruházásról szóló szerződést már több mint kilenc éve kötötték, és azt Brüsszel is jóváhagyta.
Végül hangsúlyozta, hogy Magyarország a kulcsfontosságú nemzeti érdekeit védve semmilyen módon nem fog beleegyezni semmilyen nukleáris szankcióba, még kisebb léptékű korlátozásokba sem, ugyanis ez olyan helyzetet teremtene, amelyet egyesek szerinte kihasználnának. Ennek kapcsán felemlegette a „túlteljesítés jelenségét”, és kiemelte, hogy ugyan nincsenek nukleáris szankciók érvényben, a német kormány így sem engedélyezi a Siemes Energy számára a paksi irányítástechnika leszállítását.
