Magyarország mindaddig blokkolni fogja Kijev EU-csatlakozási tárgyalásait, amíg Ukrajna diszkriminálja az ország nyugati részén élő magyar kisebbséget – figyelmeztetett Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. A diplomata követelte, hogy a szomszédos ország vonjon vissza több olyan törvényt, amely Budapest szerint csorbítja az ukrajnai magyar közösség jogait.
Szijjártó a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott, szombaton megjelent interjújában „elfogadhatatlannak és az európai normákkal ellentétesnek” nevezte az ukrajnai helyzetet, és sajnálkozott, hogy Kijev intézkedései miatt a magyar iskolákban az utóbbi időben 20 százalékra csökkent az anyanyelvi órák száma.
„Ezért, amikor döntés születik az Ukrajna csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséről, Magyarország addig nem tudja megadni hozzájárulását, amíg a magyarok nem kapják vissza a jogaikat” – közölte a miniszter.
A diplomata szerint a magyar kisebbség helyzete 2015 óta folyamatosan romlik, Kijev és Budapest azóta „állandó konfliktusba” került. Szijjártó rámutatott: Magyarország csupán azt kéri Ukrajnától, hogy adja vissza azokat a jogokat, amelyekkel az országban élő magyar közösség nyolc évvel ezelőtt rendelkezett.
A miniszter hozzátette, hogy Magyarország és Románia kérésére az Európa Tanács korábban felkérte a Velencei Bizottságot, hogy vizsgálja meg az etnikai kisebbségekkel való bánásmódot Ukrajnában.
A múlt hónap végén Orbán Viktor magyar miniszterelnök is arra figyelmeztetett, hogy országa addig nem fogja támogatni Ukrajnát „a nemzetközi színtéren semmilyen kérdésben, amíg az nem állítja vissza a kárpátaljai magyarok jogait garantáló törvényeket”.
Magyarország mind az EU-ban, mind a NATO-ban megvétózhatja Kijev csatlakozási folyamatát, mivel mindkét blokkban az összes tagállam egyhangú hozzájárulása szükséges az új országok felvételéhez.
Ukrajnában mintegy 156 ezer magyar nemzetiségű él, többségük Kárpátalján. Az egykor az Osztrák-Magyar Monarchia részét képező terület a második világháború után szovjet fennhatóság alá került, és a Szovjetunió felbomlása után Ukrajna része lett. Ukrajnában mintegy 150 000 román és több mint 250 000 moldovai nemzetiségű lakos él.
2017 óta egymás után léptek életbe az ukrán nyelv használatát előíró törvények, amelyek következtében mintegy 100 magyar iskolát zártak be Ukrajnában. Ez a jogszabály az Európa Tanács és az emberi jogi csoportok részéről egyaránt támadások kereszttüzébe került.
