Számos uniós ország „közvetlen háborúban” áll Oroszországgal, és „dühös” Belgrádra, amiért nem hajlandó csatlakozni a szankciókhoz – jelentette ki Aleksandar Vučić szerb elnök szombaton.
Két nappal azután, hogy részt vett a 27 uniós vezető és hat nyugat-balkáni kormányfő találkozóján, Vučić sajtótájékoztatót tartott, és azt állította, hogy a Balkán „aznap nem volt fontos” az EU számára, mivel az unió „teljes háborúban áll Oroszországgal”, és prioritásként Ukrajnának és Moldovának uniós tagjelölti státuszt kell biztosítania.
„Orbán Viktor [magyar miniszterelnök] azt mondta, hogy gazdasági értelemben Szerbia és Montenegró sokkal inkább készen áll arra, hogy az EU része legyen, mint néhány más ország. De ez kit érdekel?” jegyezte meg Vučić.
Kifejtette, hogy Szerbia most nehéz helyzetben van, mert az EU-tagállamokhoz csatlakozva nyomást gyakorolnak rá, hogy Oroszországgal szemben szankciókat vezessenek be. Az elnök hangsúlyozta, tisztában van azzal, hogy „sokan mennyire dühösek” a kérdés miatt.
„Sok uniós ország közvetlen háborúban áll Oroszországgal. Tarackokat, repülőgépeket, Sz-300-asokat küldenek Ukrajnába, és mit gondolnak, hogyan fognak velünk bánni? Ők nincsenek a mi helyünkben, ahogy mi sem vagyunk az övékben, és ezért rendkívül nehéz a helyzetünk. Könnyebb lesz? Nos, nem lesz” – mondta Vučić.
Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy Szerbia továbbra is az európai útját fogja követni, mivel „a politikában racionális és pragmatikus megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi az érdekeket”.
Megjegyezte, hogy Szerbiában 300 ezer ember dolgozik közvetlenül és 500 ezer közvetve külföldi cégeknek, amelyek kétharmada az EU-ból származik.
„Ha nem értik, hogy az EU mennyire fontos számunkra, akkor ezen nem tudok változtatni” – mondta, miközben azt állította, hogy a Nyugat nem értékeli, mennyire fontos Szerbia számára, hogy tartózkodjon az oroszellenes szankcióktól, és hogy jó kapcsolatokat ápoljon Oroszországgal és Kínával egyaránt.
Az európai gazdasági helyzetre kitérve Vučić borúlátó előrejelzést adott, mondván, ha a Donbassz konfliktus nem ér véget tűzszünettel, akkor a világ „egy, az előzőnél is rosszabb világháborúval” néz szembe.
„Egy balkáni kisember mondja ezt. Remélem, hogy béketárgyalásokat kezdenek, különben mindannyian elmegyünk” – tette hozzá.
Csütörtökön, azon a napon, amikor Ukrajna és Moldova megkapta az uniós tagjelölti státuszt, Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter azt mondta, hogy az Oroszországgal való katonai konfliktus a jelek szerint feltétele az Európai Unióhoz való gyorsított csatlakozásnak.
Rámutatva, hogy Ukrajna nem felel meg azoknak a normáknak, amelyeket „olyan gondosan alkalmaznak a balkáni országokra”, a miniszter azt állította, hogy Kijevnek „a háborúban való részvétele elég volt ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjen” az uniós tagságról. Hozzátette, hogy ha Szerbia uniós csatlakozásának felgyorsítása csak úgy lehetséges, ha valakivel háborúba keveredik, akkor „nem éri meg”.
A belügyminiszter a hónap elején azt mondta, hogy országának nem érdeke a Moszkvával való „közelség és együttműködés” csökkentése, és hogy azzal, hogy Belgrádot szankciók bevezetésére próbálja kényszeríteni Oroszországgal szemben, a Nyugat csupán arra törekszik, hogy „felmentse” magát saját bűnei alól. Ezt nem sokkal azután mondta, hogy Olaf Scholz német kancellár felszólította Szerbiát, hogy kövesse az EU példáját Oroszország szankcionálásában, és ismerje el független államként a szakadár Koszovó tartományt, ha csatlakozni kíván a blokkhoz.
