A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának docense szerint Oroszország már most rendelkezik akkora erőkkel Szíriában, hogy egy támadás során súlyos vérveszteséget okozzon a magát Iszlám Államnak nevező (IÁ) terrorszervezetnek. Kaiser Ferenc az MTI-nek csütörtökön hangsúlyozta, hogy az orosz katonai erősítés nem csupán korszerűbb haditechnikai eszközei vagy létszáma miatt fontos, hanem a katonák képzettsége és morálja miatt is. A Szíriába küldött különleges műveleti erők, tengerészgyalogosok, légi deszantosok ugyanis nemcsak Oroszországban, hanem világszinten is elitnek számítanak.
Az MTI csütörtökön azzal kapcsolatban kérdezte az NKE szakértőjét, hogy a napokban a szíriai kormányerők több Oroszországtól kapott modern haditechnikai eszközt – köztük pilóta nélküli repülőgépeket, harci repülőgépeket is – bevetették az IÁ ellen. Moszkva korábban közölte, sohasem rejtette véka alá azt, hogy haditechnikai eszközökkel támogatja a Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányához hű fegyveres erőket. A napokban pedig a Kreml már azt sem zárta ki, hogy a szíriai elnök kérésére csapatokat küld a négy és fél éve polgárháború sújtotta országba.
Az utóbbi időben a szíriai kormányerők a katonák tömeges dezertálása miatt lehetetlen helyzetbe kerültek – mondta Kaiser Ferenc, kifejtve: a migránsok döntő többsége jó kiállású, egészséges, 18 és 30 év közötti férfi, jelentős részük katonai bakancsban látható, és vannak, akik kettes oszlopban masíroznak az úton. Ráadásul a térségből az utóbbi időben kivonult az Aszaddal szövetséges Hezbollah libanoni síita radikális szervezet sok katonája is, ezáltal még jobban meggyengült az Aszad-rezsim, amely így Szíria egyre kisebb részét tartja ellenőrzése alatt. A harcok már a szír főváros, Damaszkusz külvárosait, a sűrűn lakott tengerparti területeket is elérték. Ha Moszkva nem avatkozik be, akkor végleg megbukhat az Aszad-rezsim – mondta a szakértő, megjegyezve: ez senkinek sem lenne jó, mert ebbe a hatalmi űrbe mostanáig csak az IÁ tudott beférkőzni.
Kaiser Ferenc kiemelte: a térségben az 1978-as Camp David-i megállapodás óta Oroszország egyik legfontosabb szövetségese Szíria. Ezért Moszkvának fontos, hogy az Aszad-rezsim stabilizálódjon, és lehetőleg Szíria területének döntő többségét, ha nem is az egészét, újra ellenőrzése alá tudja vonni. Erre viszont a kormányerők maradványa egyedül nem, csak az orosz katonai segítséggel lesz képes. Ennek nyomán Szíriában már zajlik „az orosz erőknek támadáshoz való felvonultatása”. Az orosz közösségi oldalak alapján a szíriai fegyveres erők létszáma jelenleg 180 ezer körül van. A docens elmondta: Szíriában eddig egy orosz bázis volt, a tartuszi kikötő, ahol a legfrissebb adatok szerint 20-22 korszerű egységet tartanak. Ezek önmagukban több ezer embert jelentenek. Friss műholdképek tanúsága szerint ugyanakkor Oroszország vélhetően két újabb katonai bázist épít a közel-keleti országban.
A jelenleg Szíriában harcoló orosz erőket legalább egy zászlóaljnyira becsülik (600-700 ember), de vannak olyan források, amelyek szerint az orosz erők létszáma a dandár (kétezer körüli) méretét is elérheti. Továbbá a térségben több mint tíz hajóval mozgó haditengerészeti köteléket, az odatelepült légierős és kiszolgáló erőket is beleszámítva a szakértő úgy becsüli, hogy az oroszok maximum ötezer katonával lehetnek jelen a térségben. Az orosz fegyveres erőknek a legfrissebb nyilvános adatok szerint 771 ezer körüli összlétszámához képest ez elenyésző – tette hozzá.
Kaiser Ferenc elmondta: a szíriai kormányerők legnagyobbrészt – ha nem is a legkorszerűbb, de – modern, részben szintén szovjet és orosz haditechnikával rendelkeznek. Moszkva pedig most még modernebb technikával segít, köztük BTR harcjárművekkel, harci repülőkkel, és vannak olyan műholdfelvételek, amelyek alapján Szuhoj 30-as repülőgépek, Szuhoj 25-ös csapásmérők, Mi-24-es harci helikopterek és tüzérségi eszközök is felvonultak a térségben. A docens ugyanakkor kiemelte: Moszkva csak óvatosan exponálja magát a konfliktusban.
Különféle háttértárgyalásokat folytat, amelynek látványosabb része az izraeli vonal, de nyilván, a Hezbollahra való tekintettel, Iránnal és az amerikaiakkal is zajlik egyeztetés. Vlagyimir Putyin orosz elnöke „van annyira reálpolitikus”, hogy nem egyedül akarja kezelni a kérdést – tette hozzá. Kaiser Ferenc kitért arra is, hogy a Nyugat már háromszor „megégette magát” a békecsinálással, Afganisztán, Irak, Líbia – egyik sem lett siker. Kiemelte, hogy „az iraki kudarc” következménye lett az a hatalmi vákuum, amely Szíriában van. Az IÁ az iraki al-Kaidából iraki területen jött létre. Vlagyimir Putyin egy működő állam létrehozását kínálta fel, és mindezek nyomán azért lobbizik, hogy „kikényszerítse” az Aszad-rezsim stabilizálását – fejtette ki az NKE docense.
