Orosz Hírek
  • Összes hír
  • Orosz-Ukrán
  • Iráni háború
  • Politika
  • Gazdaság
2026 máj. 5. kedd
Értesítő
  • Irán
  • ukrán válság
  • Vlagyimir Putyin
  • Magyarország
  • szankciók
  • Európai Unió
  • Donald Trump
  • Orbán Viktor
Orosz HírekOrosz Hírek
BetűméretAa
  • Címlap
  • Összes hír
  • Orosz-ukrán – percről-percre
  • Mentéseim
  • Érdeklődés
  • Hírfolyamom
  • Olvasási előzményeim
  • Donbassz
  • Gazdaság
  • Politika
  • Ukrajna
  • Szíria
Search
  • Címlap
  • Személyes
    • Hírfolyamom
    • Mentett cikkek
    • Témáim
    • Előzmények
  • Kategóriák
    • Ukrajna
    • Donbassz
    • Gazdaság
    • BRICS
    • Politika
    • Világ
    • Sport
Kövess minket
  • oroszhirek@yandex.ru
  • Cookie Tájékoztató
© 2026 Orosz Hírek. All Rights Reserved.

Szakértő: eltérő az orosz kisebbségek helyzete a balti államokban

Utolsó módosítás 2016-06-28 23:03 23:03
Megosztás
Megosztás

BaltikumRácz András, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerint eltérő az orosz kisebbségek helyzete a balti államokban, hiszen míg Észtországban és Lettországban szigorúbb állampolgársági politikát alakítottak ki függetlenedésük után, Litvániában könnyebben nyerhették el az ország állampolgárságát az orosz anyanyelvűek. A szakértő az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: a 2,2 milliós Lettországban a lakosság mintegy egyharmadát teszik ki az orosz anyanyelvűek, és elsősorban a nagyvárosokban élnek. Az ország függetlenségének 1991-es kikiáltását követően szigorú állampolgársági politikát dolgoztak ki, azaz nem kapott mindenki automatikusan állampolgárságot, aki Lettországban élt, hanem ehhez több vizsgát kellett tenni, többi között a lett nyelvtudásról is számot kellett adni – idézte fel. Mint elmondta, emiatt a kilencvenes évek elején igen feszült volt a viszony a lettek és az orosz kisebbség között, ez azonban mára enyhült, mivel már csak az orosz anyanyelvűek 7-8 százaléka, főként az idősebbek nem beszélnek lettül. A szombati népszavazás az orosz nyelv hivatalossá tételéről Lettországban „döntően a restriktív nyelvpolitika eredménye” – mutatott rá, hozzáfűzve: sem a kezdeményezése, sem az eredménye nem meglepő. A referendumot egy orosz kisebbségi csoport azért kezdeményezte, mert feldühítette őket, hogy a másik póluson szélsőséges lettek kampányt indítottak abból a célból, hogy a lett állami iskolákból száműzzék az orosz nyelvű oktatást. A magas, 70 százalékos részvételi aránnyal megtartott népszavazáson a lettek elsöprő többséggel, több mint 75 százalékkal elutasították az orosz nyelv hivatalossá tételét.
Rácz András hangsúlyozta: Oroszországnak azért volt fontos a népszavazás ügye, mert ha másként alakult volna a végeredmény, az orosz az Európai Unió hivatalos nyelve lett volna, hiszen Lettország az EU tagállama.
Mint mondta, azért tarthatták meg a múlt szombati referendumot, mert mostanra már több orosz anyanyelvű megtanult lettül, megszerezte a lett állampolgárságot. (Korábban az orosz kisebbség tagjai nem voltak lett állampolgárok, így nem is írhatták volna alá a kezdeményezést.) Hozzátette: hamarosan várhatóan módosítják a népszavazás szabályait annak érdekében, hogy az orosz kisebbség ne kezdeményezhessen újabb referendumot, ezúttal azért, hogy módosíttassák az állampolgárság elnyerésének feltételeit.
A szakértő arról is beszélt, hogy Észtországban a lettnél is szigorúbb állampolgársági szabályozást alakítottak ki a rendszerváltás után, mivel ugyan a lakosság itt kevesebb mint harmadát teszi ki az orosz kisebbség, ám egy alig 1,3 millió lakosú ország esetében ez jelentős szám. Ezért az észtek nagyon tartanak az orosz befolyástól – mondta.
Kiemelte: Litvániában ugyanakkor jóval kedvezőbb az orosz anyanyelvűek helyzete, ugyanis ez a kisebbség itt már legalább 300 éve jelen van, annak idején sokan menekültek az orosz birodalom „perifériájára”  a „cári önkény” elől. Ezért kevésbé „érte sokként” a litvánokat a „szovjet oroszok” megjelenése. Továbbá  Litvániát a szovjet vezetés jóval csekélyebb mértékben iparosította, mint Lettországot és Észtországot, így sokkal kevesebb orosz anyanyelvű ipari munkás költözött litván területre – emlékeztetett.
Rácz András felidézte, hogy a litvánok „sokkal liberálisabb állampolgársági törvényt fogadtak el, mint a lettek vagy az észtek”, és 1991-ben minden litvániai lakos megkaphatta a litván állampolgárságot, kivéve a szovjet Vörös Hadsereg és a KGB tagjait. Litvániában sokkal inkább a lengyel kisebbség tagjaival feszült a viszony – jegyezte meg.
Litvániában a 3,5 milliós lakosság 6,1 százaléka lengyel, 4,9 százaléka orosz.

Bejegyzés megosztása
Facebook VKontakte Telegram Email Link másolása Nyomtatás
Előző cikk Oroszország (újabb) esélyt ad Kirgizisztánnak
Következő cikk Csalást gyanít az orosz belügy a volt magyar kereskedelmi képviselet továbbadása ügyében
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss

Az EU energiaügyi biztosa szerint ez a történelem legsúlyosabb energiaválsága
2026-05-05 22:20
Több mint fél év után beszélt újra telefonon Szergej Lavrov és Marco Rubio
2026-05-05 20:19
Hegseth: nem Netanjahu rángatta bele Trump elnököt az Irán elleni háborúba
2026-05-05 19:59
Axios: Trump már a héten újraindíthatja az Irán elleni támadásokat
2026-05-05 18:01
Először turnézik Oroszországban az amerikai rapper, Flo Rida (videó)
2026-05-05 15:40
Mutass még
212KKövetőLike
XKövetés
YoutubeFeliratkozás
TiktokKövetés
VkontakteKövetés
TelegramKövetés
RSS FeedKövetés
Heti TOP10

Reuters: a Forradalmi Gárda átvette a hatalmat Iránban

Fico: bíráltak, hogy Putyinnal találkoztam, de a brüsszeli mosdókban is azt kérdezték, hogy mit mondott

FT: egy uniós vezető azt tanácsolta Zelenszkijnek, hogy fogja be a száját

Putyin: az ára ellenére meg kell építeni a hidat a Szahalinra

Trump: Ukrajnát katonailag legyőzték

AP: a Fehér Ház értesítette az amerikai kongresszust – vége az iráni háborúnak

Trump kormánya hozzáférhetővé tesz több százmillió dollárnyi, Ukrajnának megszavazott támogatást

Moszkva tűzszünetet hirdetett május 8-án és 9-én, ha az ukránok mégis támadnak, akkor Kijev központjára mérnek csapást

Bloomberg: Magyar szélesebb körű jogokat követel a kárpátaljai magyarok számára az ukrán csatlakozási tárgyalások előtt

Egymás után vádolták kettős mércével a képviselők Ursula von der Leyent

Ez is érdekelhet
Politika

Trump közölte, hogy eltörlik Iránt a Föld színéről, ha amerikai hajóra támadnak

Politika

Iráni támadás érte az Emírségek egyik olajipari létesítményét, többen megsérültek

Politika

Az orosz védelmi miniszter gratulált az újabb település elfoglalásához a Szumi régióban

Politika

Felmérés: a lengyeleknek elegük van Donald Tuskból

Politika

The European Conservative: Fico moszkvai útja az EU-n belüli megosztottságot jelzi

  • Felkapott témák:
  • Politika
  • ukrán válság
  • Featured
  • Ukrajna
  • USA
  • Vlagyimir Putyin
  • Gazdaság
  • szankciók
  • Európai Unió
  • Zelenszkij
  • Donald Trump
  • NATO
  • Donbassz
  • Donbassz
  • ukrán provokáció
Orosz Hírek
Időjárás
18°C
Budapest
kevés felhő
18° _ 18°
53%
4 km/h
ked
17 °C
sze
26 °C
csü
20 °C
pén
23 °C
szo
23 °C
Időjárás
17°C
Moszkva
enyhe eső
17° _ 17°
63%
2 km/h
ked
16 °C
sze
22 °C
csü
25 °C
pén
14 °C
szo
9 °C
Elérhetőség
  • oroszhirek@yandex.ru
  • Cookie Tájékoztató

© Orosz Hírek 2026. All Rights Reserved.

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk.