A svéd ügyészek „nem érdekelt” egy közös csoport felállítását az Északi Áramlat robbanásainak kivizsgálására – mondta a RIA Novosztyinak egy New York-i diplomáciai forrás.
Korábban Oroszország ENSZ-képviselő-helyettese, Dmitrij Poljanszkij elmondta, hogy Moszkva eljuttatta a szervezetnek az exportvezetékeken történt incidensek ügyében saját vizsgálatot folytató országokkal – Dánia, Svédország és Németország – folytatott levelezések másolatát.
A közzétett anyag szerint az orosz fél kéréseket küldött egy közös csoport felállítására. A svéd hatóságok válaszukban azt írták: „Az Ön kérését továbbítottuk az ügyészségnek. 2022. november 18-án közölték, hogy nem érdekeltek közös nyomozócsoport létrehozásában ebben az ügyben”.
Ezen túlmenően az egyik dokumentum szerint öt jogsegélykérelmet küldtek Svédországnak – október 7-én és 19-én, november 8-án és 23-án, valamint 2022. december 5-én.
Berlin a maga részéről azt válaszolta Moszkva megkeresésére, hogy egy ilyen csoport létrehozása „nem tűnik lehetségesnek”. Továbbá az orosz félnek most nem tudnak „semmilyen tárgyi bizonyítékot” szolgáltatni.
A forrás azt is megjegyezte, hogy az orosz hatóságokat érdekli, hogy a csővezetékek darabjait vagy töredékeit lefoglalták-e a kár helyszínén, folytak-e vizsgálatok a kár okainak megállapítására, különösen, hogy találtak-e robbanóanyag-maradványokat a csődarabokon.
Ezekre a kérdésekre azonban hivatalos válaszokat nem kaptak, lényegében megtagadták a dokumentumok átadását.
A svéd igazságügyi miniszter, Gunnar Strömmer válaszában például az állt, hogy a jogsegélykérelmet ebben az ügyben el kell utasítani, „ha annak elfogadása az állam biztonságát fenyegető veszélyt jelentene”.
„Egyértelmű tehát, és most már dokumentált, hogy a Dánia, Svédország és Németország által tett kijelentések arról, hogy állítólag tájékoztatták az orosz felet a nyomozás előrehaladásáról, nem igazak” – kommentálta a svéd válasz.
A robbanások tavaly szeptember 26-án történtek egyszerre két, Oroszországból Európába tartó gázvezetéken, az Északi Áramlaton és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken. Németország, Dánia és Svédország nem zárta ki a célzott szabotázst. A Nord Stream AG, az Északi Áramlat üzemeltetője úgy értékelte, hogy a vezetékeken előzmény nélküli vészhelyzetek történtek, és a javítások idejét nem lehetett felmérni. Az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény miatt indított eljárást.