Svédország miniszterelnöke azzal vádolta Oroszországot, hogy „dezinformációs kampányt” folytat Stockholm külföldi megítélésének rontására, azt állítva, hogy Moszkva hamis állításokat terjesztett a svéd fővárosban a közelmúltban történt Korán-égetésekről.
Ulf Kristersson szerdán a közösségi médiában kijelentette, hogy „államok és államszerű szereplők” félretájékoztatással támadják Svédországot.
„Többek között azt látjuk, hogy orosz szereplők aktívan terjesztik azt a hamis állítást, hogy Svédország mint állam állna a különböző szentírások meggyalázása mögött. Ez természetesen teljesen téves” – írta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a Korán-égetések „bonyolult biztonsági helyzet” közben történtek.
Kristersson kifejtette, hogy a svéd kormány „nem ad ki engedélyt a Korán másolatainak nyilvános elégetésére”.
„A rendőrség azonban engedélyeket ad ki nyilvános gyülekezésekhez – ez a jog Svédország alkotmányában is szerepel” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezt a jogot aztán hogyan gyakorolja, azt az egyén maga dönti el.
A stockholmi rendőrség az elmúlt hetekben két tüntetést is engedélyezett Irak svédországi nagykövetsége előtt, és engedélyezte, hogy a tüntetők elégessék és más módon megsemmisítsék a Korán másolatait. Az esetek nemzetközi felháborodást váltottak ki, Bagdad kiutasította a svéd nagykövetet, és megtorlásként visszahívta saját követét.
Az iszlám szent könyv meggyalázása miatt feldühödött irakiak a múlt héten a bagdadi svéd nagykövetség elé vonultak, betörtek az épületbe és felgyújtották azt, mielőtt a biztonsági erők elküldték őket.
Több más muzulmán nemzet is elítélte Svédországot az égetések miatt, köztük Törökország, Egyiptom, Algéria, Marokkó, az Egyesült Arab Emírségek és Jordánia.
Orosz tisztviselők szintén elítélték a Korán elégetését Svédországban és máshol Európában. Az Állami Duma – az ország parlamentjének alsóháza – közleményt adott ki, amelyben azzal érvelt, hogy az égetéseknek „abszolút semmi közük a demokráciához vagy a szólásszabadsághoz”.
Vlagyimir Putyin elnök a Korán elleni támadásokat gyűlölet-bűncselekményeknek minősítette, amelyeket Oroszországban nem tolerálnának.
Törvényhozók egy csoportja kijelentette, hogy mind az orosz parlamenti képviselők, mind a muszlimok világszerte felháborodtak a lépésen. Visszautasították Stockholm indoklását a tüntetések engedélyezésére, azzal érvelve, hogy „a szent tárgyak meggyalázásának semmi köze a szólás- és vallásszabadsághoz”.
Az év elején Pekka Haavisto, Finnország vezető diplomatája a Kristerssonéhoz hasonló vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Moszkva állhat egy újabb Korán-égetés mögött, amelyet egy iszlámellenes aktivista hajtott végre januárban. Az orosz külügyminisztérium szintén elítélte ezt az incidenst, és Haavisto állításait undorítónak minősítette.
