A szövetségi tanács honlapján közzétett nyilatkozat szerint a svájci kormány elismerte, hogy a befagyasztott orosz vagyon Ukrajnának történő átutalása törvénytelen lett volna.
„A szövetségi igazságügyi hivatal által vezetett munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy az orosz magánvagyon elkobzása a hatályos jogszabályok szerint jogszerűtlen. Ez az intézkedés főleg az alkotmányos garanciákba ütközne” – áll a dokumentumban.
A svájci hatóságok mindazonáltal azt ígérik, hogy a zárolt orosz vagyon sorsának kérdésétől függetlenül továbbra is támogatják Ukrajnát.
A Szövetségi Tanács emellett megjegyezte, hogy jelenleg nemzetközi szinten tárgyalják az orosz tartalékok elkobzásának és a szankciókat megsértőkre alkalmazott büntetőjogi normák szigorításának lehetőségét.
„Svájc szorosan figyelemmel kíséri ezeket a megfontolásokat” – hangsúlyozta a nyilatkozat.
Bern közölte, hogy az összes Oroszország elleni európai szankcióhoz csatlakozott. A héten derült ki, hogy a svájci kormány 8,1 milliárd dollár értékben fagyasztott be orosz vagyont, a Credit Suisse (az ország egyik legnagyobb bankja) pedig további több mint 19 milliárd dollárt. A Svájcban nyilvántartott orosz pénzeszközök teljes összege a becslések szerint 50 milliárd dollár körül van.
Az ukrajnai orosz katonai művelet kezdete után az USA és szövetségesei fokozták a Moszkvára gyakorolt szankciós nyomást, ez azonban magukban a nyugati országokban is emelkedő üzemanyagárakat és rekordszintű inflációt idézett elő. Mint Vlagyimir Putyin elnök rámutatott, az Oroszország megfékezésére és gyengítésére irányuló politika a Nyugat hosszú távú stratégiája, de a korlátozások komoly csapást mértek az egész világgazdaságra. Ennek ellenére az államfő szerint Oroszország pénzügyi stabilitása nem sérült, Európa pedig a szankciókkal zsákutcába jutott.