Az a feltételezés, hogy Oroszország a következő években megtámadhatna egy NATO-tagállamot, ésszerűtlen – jelentette ki Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára csütörtökön Alexander Stubb finn elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A két tisztségviselőt arra kérték, hogy kommentálják több magas rangú katonai parancsnok – például Norvégia és a balti államok – állításait, amelyek szerint Oroszország a következő két-három évben támadást kíván indítani valamely NATO-tagállam ellen.
Stoltenberg azt mondta, hogy a szövetség nem lát „közvetlen katonai fenyegetést” egyik országra sem, megjegyezve, hogy Oroszország „több mint elfoglalt az ukrajnai háborúval”.
Azt állította, hogy Oroszország már átcsoportosította erőinek egy részét Finnország és más skandináv országok közeléből Ukrajnába, és azzal érvelt, hogy még ha véget is érnek a harcok Ukrajnában, Moszkvának akkor is időbe telik, amíg újraépíti erejét.
Még ha ez meg is történik, Stoltenberg azzal érvelt, hogy ésszerűtlen feltételezni, hogy Oroszország támadást indítana a blokk ellen, „mivel a NATO a világ katonai erejének 50%-át teszi ki. A NATO a legerősebb szövetség, katonai erő a világon”.
Stubb egyetértett ezzel, és azt mondta, hogy szeretné „enyhíteni azt a retorikát, amelyet elég gyakran látunk a mai világban”. Azt mondta, hogy Oroszország számára túl sokba kerülne, ha eltérne a jelenlegi ukrajnai katonai hadjáratától, és megtámadna egy NATO-tagállamot.
„Az egész elképzelést, hogy egy olyan ország, mint Oroszország, valahogyan megtámadná vagy megfélemlítené a világ legnagyobb katonai szövetségét, egyszerűen meglehetősen valószínűtlennek tartom” – mondta a finn elnök, hozzátéve, hogy a blokk minden „realitásokon alapuló” műveleti tervezése mellett nem lát ilyen forgatókönyvet „a kártyák között”.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórum (SPIEF) keretében a nagy nemzetközi hírügynökségek vezetőinek nyilatkozva szintén elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint Moszkva támadásra készül a NATO ellen.
Az orosz elnök „baromságnak” nevezte az elképzelést, és azt mondta, hogy az elméletet terjesztők „teljesen megőrültek”. Úgy érvelt, hogy az ilyen retorika kizárólag arra szolgál, hogy a Nyugat globális hegemóniáját a félelem révén fenntartsák, és ürügyként használják fel arra, hogy még több fegyvert szerezzenek be és küldjenek Ukrajnába.