A NATO arra készül, hogy „hosszú időn keresztül” támogassa Ukrajnát, mindaddig, amíg az Oroszországgal való katonai konfliktus tart. Még akkor is, ha ez „hónapokig vagy évekig tart” – mondta csütörtökön Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára.
Stoltenberg egy brüsszeli ifjúsági csúcstalálkozón felszólalva azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kezében van a katonai akció leállítása, mivel ő „kezdte a háborút”. Ezért – mondta Stoltenberg – a nyugati országok továbbra is „maximális nyomást fognak gyakorolni Putyin elnökre, hogy vessen véget a háborúnak” Moszkva szankcionálásával, valamint Ukrajna gazdasági és katonai támogatásával.
„Nagyon kiszámíthatatlan és törékeny a helyzet Ukrajnában, de abszolút fennáll annak a lehetősége, hogy ez a háború elhúzódik és hónapokig, évekig tart” – magyarázta a NATO vezetője.
Ezt a tényt figyelembe véve a NATO és szövetségesei „felkészülnek arra, hogy hosszú időn keresztül támogatást nyújtsanak, és segítenek Ukrajnának abban is, hogy a régi, szovjet korszakból származó felszerelésekről áttérjen vagy átálljon a NATO-szabványnak megfelelő, modernebb fegyverekre és rendszerekre” – mondta Stoltenberg.
Hangsúlyozta, hogy egy ilyen átálláshoz további kiképzésre van szükség az ukrán erők számára, valamint a Kijevet támogató országok közötti erőfeszítések jobb összehangolására. Ezzel összefüggésben üdvözölte azt az amerikai javaslatot, hogy havonta folytassanak megbeszéléseket a NATO-n belüli és kívüli szövetségesekkel Ukrajna önvédelméről.
A hét elején Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter elismerte, hogy Kijev segítésével Washington azt szeretné elérni, hogy „Oroszországot olyan mértékben meggyengítsék, hogy ne tudjon olyan dolgokat tenni, mint amilyeneket Ukrajna lerohanásával tett”.
Moszkva következetesen óva intette a Nyugatot attól, hogy fegyverekkel „pumpálja fel” Ukrajnát, azzal érvelve, hogy az ilyen lépések csak a katonai akciók elhúzódásához vezetnének, és hosszú távú problémákat okoznának a jövőben. A Kreml azt is világossá tette, hogy bármilyen haditechnikai eszközszállítmányt legitim célpontnak tekintenek, amint az Ukrajnába érkezik.
A NATO-főtitkár azt is kijelentette, hogy Ukrajna továbbra is „a NATO nagyra értékelt partnere” marad, és így a szövetség támogatni fogja Kijev „euroatlanti törekvéseit”.
Stoltenberg ugyanakkor világossá tette, hogy Ukrajna NATO-tagságra vonatkozó kérésével kapcsolatos konkrét tárgyalásokra csak akkor kerülhet sor, ha a katonai konfliktus véget ér.
Ukrajna esetleges NATO-tagságát és a szövetség keleti bővítését Moszkva a katonai művelet megindításának egyik fő okaként nevezte meg. Oroszország az ilyen fejleményeket a biztonságát közvetlenül fenyegető veszélynek tekinti, és ragaszkodik Ukrajna semleges státuszához. Az isztambuli béketárgyalások után Kijev nemzetközi biztonsági garanciákat kért a semleges státuszért cserébe. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások megrekedtek. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrégiben azzal vádolta Londont és Washingtont, hogy azt mondják Kijevnek, hogy lépjen vissza az Oroszországgal korábban elért megállapodásoktól.
Oroszország február végén küldte csapatait Ukrajnába, miután Kijev nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött minszki jegyzőkönyv célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik a NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta, hogy a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezte volna.
A Nyugat kemény szankciókkal válaszolt Oroszország támadására. Moszkva ezeket az intézkedéseket „törvénytelennek” és „indokolatlannak” tartja.
