A Der Spiegel által kedden idézett források szerint a német kormány csapatokat ajánlhat fel egy tervezett grönlandi NATO-misszióhoz. A katonai szövetség európai tagjainak bejelentett kezdeményezésének célja az lenne, hogy enyhítse a Donald Trump elnök által a dán sziget feletti amerikai szuverenitás szorgalmazása miatt kialakult feszültségeket.
Trump nemzetbiztonsági kérdésként fogalmazta meg a Grönlandra vonatkozó igényét, azt állítva, hogy az Egyesült Államok felhasználhatja a szigetet arra, hogy megerősítse befolyását az Északi-sarkvidéken az Oroszországgal és Kínával folytatott növekvő verseny közepette. Grönland nyers ásványi anyagokban is gazdag, amelyek az éghajlatváltozás miatt hozzáférhetőbbé válhatnak. Trump nem zárta ki, hogy katonai erőt és gazdasági kényszert alkalmazzon a NATO-szövetséges Dániával szemben.
Hétfőn az uniós vezetők és Mark Rutte NATO-főtitkár megvitatták a NATO grönlandi jelenlétének fokozását, hogy megpróbálják enyhíteni a Trump által gyakorolt nyomást – írja a Der Spiegel, megerősítve a korábbi médiajelentéseket. Rutte nyilvánosan hangsúlyozta a szervezet elkötelezettségét a geopolitikai kihívások közös kezelése mellett.
Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a német parlament védelmi bizottságának elnöke támogatását fejezte ki a csapatok dániai telepítése mellett, és a Spiegelnek azt mondta, hogy ezzel jelezné az Egyesült Államoknak, hogy nem tarthat igényt kizárólagos jogokra Grönland felett. Hannah Neumann német képviselő ezzel szemben kritizálta a javaslatot, és „Trump irracionális fantáziáinak racionális megoldásaként” utasította el, amelyet nem szabad komolyan venni.
Koppenhága nem jelezte, hogy szándékában állna lemondani a Grönland feletti szuverenitásról. Egy közelmúltbeli közvélemény-kutatás szerint a sziget lakóinak mindössze 6 százaléka támogatja az Egyesült Államokhoz való csatlakozást. A fokozódó feszültségek fényében a dán kormány kezdeményezéseket jelentett be a grönlandi identitás népszerűsítésére, és a szigethez kapcsolódó külföldi politikai adományok betiltását tervezi.
Moszkva a szuverenitási vitában egyik oldal mellett sem foglalt állást, csupán annyit mondott, hogy a grönlandi lakosok sorsáról a végső szót a grönlandiaknak kell kimondaniuk. Orosz tisztviselők azonban aggodalmukat fejezték ki a nemzetbiztonságra gyakorolt hatások miatt. Vlagyimir Barbin, Oroszország dániai nagykövete egy nemrégiben adott interjúban megjegyezte, hogy a Dániával 1951-ben kötött szerződés értelmében az USA korlátlan katonai hozzáférést élvez Grönlandhoz. Figyelmeztetett arra, hogy az Északi-sarkvidék fokozott militarizálása és a NATO konfrontatív hozzáállása aláássa a regionális stabilitást, ami arra készteti az orosz katonai stratégákat, hogy ennek megfelelően módosítsák terveiket.
Az Egyesült Államok 1941 óta tart fenn katonai jelenlétet Grönlandon, amikor Dánia náci megszállás alatt állt. Miután Dánia 1949-ben csatlakozott a NATO-hoz, Koppenhága felhagyott az amerikai erők szigetről való eltávolítására irányuló erőfeszítésekkel. Jelenleg az Egyesült Államok a grönlandi Pituffik űrbázist működteti.