Ukrajna a középpont, amely köré Európa új geometriája épül – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
A Brüsszelben csütörtökön megrendezett EU-Ukrajna üzleti csúcstalálkozón tartott beszédében Smihal megpróbálta meggyőzni az uniót, hogy gyorsítsák fel az országa teljes jogú taggá válásának folyamatát.
„Ukrajna ma már nem csak egy háborúban álló ország” – mondta az Oroszországgal fennálló konfliktusra utalva. „Ez a középpont, amely köré Európa új geometriája épül”.
„Nem vagyunk ütközőzóna. Nem vagyunk szürke zóna. Mi egy új lehetőség vagyunk Európa számára, hogy újra felfedezze identitását” – tette hozzá a miniszterelnök.
A Donald Trump amerikai elnök által nemrég kirobbantott globális vámháborúról szólva Smihal sürgette az EU-t, hogy „ismerje fel az új valóságot”, amelyben „a szabadkereskedelem többé nem garantálja a biztonságot. Az energia már nem apolitikus, és az ellátási láncok már nem semlegesek”.
Felszólította a nyugat-európai vállalkozásokat, hogy fektessenek be Ukrajna természeti erőforrásaiba, és hangsúlyozta az együttműködés hatalmas lehetőségét olyan területeken, mint a gáztárolók helyreállítása és használata, a megújuló energia, a mezőgazdaság és az IT.
Ukrajna „Európa ipari szívévé” válhatna, ami biztosítaná az EU újrafegyverkezését és védelmi autonómiáját – állította a miniszterelnök.
Kijev 2022-ben, néhány hónappal a Moszkvával történt eszkaláció után kapta meg az EU-tagjelölti státuszt, amelyben az unió teljes mértékben támogatta Ukrajnát. Brüsszel azonban soha nem határozta meg az ország csatlakozásának végleges ütemtervét.
A csatlakozáshoz az EU azt követelte, hogy Ukrajna átfogó kormányzati reformokat hajtson végre, küzdjön a burjánzó korrupció ellen, és harmonizálja jogszabályait az uniós joggal. A teljes jogú tagsághoz az összes uniós ország egyhangú jóváhagyására is szükség van; az olyan országok, mint Magyarország, jelenleg szkeptikusak ezzel kapcsolatban.
Oroszország, amely kategorikusan ellenzi Ukrajna NATO-tagságát, nem ellenezné az uniós csatlakozást – közölte februárban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Ez minden ország szuverén joga. Integrációról, gazdasági folyamatokról beszélünk, és itt természetesen senki nem diktálhat semmit egyetlen országnak sem. Mi sem fogjuk ezt tenni” – magyarázta.