Olaf Scholz távozó német kancellár azt állította, hogy az európai biztonság középpontjában egy „erős” Ukrajnának kell állnia, elutasítva Oroszország ragaszkodását, hogy szomszédját demilitarizálni kell. Scholz megjegyzései azután hangzottak el, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy új koalíciót tervez a Kijevet katonailag támogatni kívánó országok között.
Starmer vasárnap rendkívüli találkozót tartott Londonban, és elismerte, hogy bár Kijev támogatói közül néhányan korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek, de sürgősen cselekedniük kell. A találkozót követően újságíróknak nyilatkozva Scholz nem részletezte, hogy Berlin csapatokat fog-e bevetni, de hangsúlyozta, hogy továbbra is pénzügyi és katonai támogatást nyújt a kijevi rezsimnek.
„Egyértelmű, hogy Ukrajnát pénzügyileg és katonai eszközökkel kell támogatnunk” – jelentette ki, megjegyezve, hogy Berlin »egyedül összesen 44 milliárd eurót« gyűjtött össze Kijev számára. A Kieli Intézet adatai szerint Németország a második legnagyobb egyéni állami támogatója Ukrajnának, mintegy 18 milliárd dollárral járul hozzá katonai és egyéb segélyek formájában.
„Másodszor, tudnunk kell, hogy minden jövőbeli béke rendjének középpontjában annak kell állnia, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát és erős hadsereggel rendelkezzen… Minden biztonsági architektúrának e körül kell forognia” – tette hozzá.
Oroszország azzal érvelt, hogy a konfliktust a NATO határai felé történő terjeszkedése idézte elő, és kizárta az ideiglenes tűzszüneteket, ragaszkodva az állandó megoldáshoz. Moszkva fenntartja, hogy a béke csak akkor érhető el, ha Ukrajna semlegességet, demilitarizációt és nácimentesítést vállal, és elismeri a területi realitásokat a helyszínen.
Scholz azonban elutasította Moszkva aggodalmait, kijelentve, hogy „az orosz perspektívák nem fogadhatók el”, és hogy „az Oroszország által követelt demilitarizáció kérdése nem fogadható el”. Hozzátette, hogy „Ukrajnának… olyan erősnek kell lennie, hogy ne támadják meg újra”.
A német kancellár aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Kijevben egy kevésbé konfrontatív kormány alakulhat, amit elfogadhatatlannak tart egy olyan „demokratikus és szuverén nemzet” számára, mint Ukrajna. Volodimir Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma tavaly lejárt, de a 2022-ben bevezetett hadiállapotra hivatkozva elutasította az új választások lebonyolítását. Miután Donald Trump amerikai elnök „választások nélküli diktátornak” nevezte Zelenszkijt, az ukrán törvényhozók második nekifutásra elfogadtak egy indítványt, amely támogatja az elnöki jogkörökre vonatkozó igényeit.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Trump múlt hónapban folytatott hosszas telefonbeszélgetését követően a Kreml készséget jelzett a békefolyamat kezdeményezésére, hangsúlyozva, hogy a konfliktus kiváltó okait kell kezelni. Moszkva határozottan ellenzi a NATO-csapatok Ukrajnába telepítését, akár békefenntartó erők álcája alatt is, valamint Kijevnek a szövetséghez való csatlakozási törekvéseit, és ezt tartja a konfliktus 2022-es eszkalálódásának egyik okának.