Olaf Scholz német kancellár cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint találkozóra készül Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és „hamisnak” minősítette azokat. A Kreml is visszautasította a találgatásokat, amelyeket egy német képviselő bejegyzése váltott ki.
Scholz vasárnap Berlinben élesen bírálta Roderich Kiesewetter Bundestag-képviselőt, amiért „alaptalan” és „mélységesen helytelennek” nevezett pletykákat terjesztett egy lehetséges találkozóról. A kancellár a megjegyzéseket szociáldemokrata pártja (SPD) vezetőségi ülése előtt mondott beszédében tette.
Kiesewetter, az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagja szombaton az X közösségi médiaplatformon azt állította, hogy Scholz február 23-a előtt Moszkvába látogathat. Azt is felvetette, hogy márciusra tervezik Putyin és Donald Trump amerikai elnök találkozóját.
A posztja vasárnap estére már nem volt elérhető az X-en.
Steffen Hebestreit német kormányszóvivő „teljesen kitaláltnak” és „rosszindulatúnak” minősítette Kiesewetter állításait.
„Nincs semmilyen megfontolás egy ilyen útra, egyáltalán nem lenne értelme” – mondta a szóvivő a RedaktionsNetzwerk Deutschlandnak (RND). Hozzátette azt is, hogy a német kormány jogi lépéseket készít elő az állításokra válaszul.
Matthias Miersch, az SPD főtitkára felszólította Kiesewettert, hogy törölje a posztot és kérjen bocsánatot. „Kiesewetter tweetje egyértelműen sérti a méltányossági megállapodást” – mondta Miersch, utalva arra a paktumra, amelyet a legnagyobb német pártok – SPD, CDU, Zöldek és FDP – decemberben írtak alá a tisztességes választási kampány fenntartása érdekében – számolt be az RND. Miersch felszólította Carsten Linnemannt, a CDU főtitkárát, hogy lépjen közbe.
A Kreml szintén elutasította az állításokat. Dmitrij Peszkov szóvivő vasárnap a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy „jelenleg nincsenek ilyen tervek”, válaszul a Putyin és a német, illetve amerikai vezetők közötti esetleges magas szintű tárgyalásokra vonatkozó kérdésekre.
Scholz legutóbb 2022. február 15-én találkozott személyesen Putyinnal a Kremlben, néhány nappal az ukrajnai konfliktus kiéleződése előtt. Legutóbbi, Scholz által kezdeményezett kommunikációjuk november 15-én volt, telefonon keresztül.
Az elmúlt hónapokban egyre több találgatás látott napvilágot az Oroszország és Ukrajna közötti ellenségeskedések lehetséges megoldásairól, beleértve a tűzszünet, illetve a befagyasztott konfliktus lehetőségét. Ezek a megbeszélések Trump megválasztását követően nyertek lendületet, aki kifejezte szándékát a háború gyors befejezésére.
Volodimie Zelenszkij ukrán vezető kijelentette, hogy Trump ereje és kiszámíthatatlansága segíthet, és reményét fejezte ki, hogy a megválasztott amerikai elnök vezetni fogja az Oroszországgal szembeni megközelítését.
Moszkva többször kijelentette, hogy nyitott a tárgyalásokra, és üdvözölné a diplomáciai rendezést, de ragaszkodik ahhoz, hogy ez csak akkor lehetséges, ha Kijev beszünteti a katonai műveleteket, kivonja erőit orosz területről, beleértve a volt ukrán területeket is, biztosítja az orosz ajkú lakosok jogait, és semleges, nukleáris fegyverektől mentes státust fogad el.
