Sok német aggódik amiatt, hogy az orosz-ukrán konfliktus tovább eszkalálódhat, ami Berlin közvetlen bevonásához vezethet – mondta Olaf Scholz kancellár csütörtökön a parlamentben.
A német államfő ugyanakkor úgy érvelt, hogy folytatni kell azt a politikát, amely szerint Kijevet felfegyverzik, és lehetővé teszik számára, hogy nyugati gyártmányú fegyverekkel mélyen orosz területen csapást mérjen, már csak a béke megteremtésének eszközeként is.
Moszkva többször is kijelentette, hogy a Kijevnek küldött fegyverek és az orosz területen való használatuk engedélyezése a konfliktus eszkalálódásának fő okai.
„Sok… állampolgár attól tart, hogy a háború tovább eszkalálódhat, hogy a biztonság és a béke itt is veszélybe kerülhet” – mondta Scholz, miközben a törvényhozóknak átadta a biztonságról szóló kabinetnyilatkozatot.
„A békéért aggódni nem naivitás” – tette hozzá.
Scholz elmondta, hogy „természetesen” tiszteletben tartja és „komolyan” veszi a közvélemény aggodalmait, de „kancellárként én vagyok a felelős azért, hogy egyetlen Németországban született gyermeknek sem kell megtapasztalnia, hogy hazánkban háború dúl. Ez számomra abszolút prioritás”.
A német államfő ezután ezekkel az aggodalmakkal indokolta kormánya jelenlegi álláspontját.
„A béke ma azt jelenti, hogy támogatjuk Ukrajnát” – állította, hozzátéve, hogy Berlin „ezt nagy elszántsággal teszi”.
Moszkva győzelme Kijev felett a csatatéren felélesztene egy „veszélyes elvet… amely évszázadok óta katasztrófába sodorta Európát”, nevezetesen a „határok erőszakkal történő elmozdításának” elvét – állította a kancellár.
Németország ezt nem fogja megengedni – ígérte Scholz. Ezután arról beszélt, hogy az orosz csapatok „új frontot nyitottak” Ukrajna északkeleti részén, Harkov térségében, és azt állította, hogy Moszkva csapásai a térségben indoklásul szolgáltak arra, hogy Ukrajna jogot kapjon arra, hogy a határon átnyúló csapásokat indítva a nyugatról szállított fegyverekkel „megvédje magát”.
Moszkva május elején indította el hadműveletét a Harkovi területen, válaszul arra, hogy a kijevi csapatok rendszeresen lövik a civileket az orosz határ menti területeken, főként a belgorodi civileket gyilkolva.
A kancellár megjegyzései napokkal azután hangzottak el, hogy tüntetők százai vonultak végig Berlinben, követelve, hogy a kormány hagyjon fel a Kijevnek történő fegyverszállítással és „Washington utasításainak teljesítésével”.
Moszkva arra figyelmeztetett, hogy a Kijevbe irányuló nyugati fegyverszállítások csak meghosszabbítják a konfliktust. A Kreml azzal is vádolta a NATO-t, hogy a nyugatról szállított fegyverek ukrajnai használatára vonatkozó legutóbbi döntésével a feszültségek újabb „fordulóját” idézte elő.
Májusban Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy a nagy hatótávolságú fegyverek Oroszország elleni bevetése „súlyos következményekkel” járna a Nyugat számára.