Washington legalább 2008 óta folyamatosan fokozta kudarcos külpolitikáját Kelet-Európában, a teljes pusztulás szélére sodorva Ukrajnát azzal, hogy nem foglalkozott Oroszország jogos biztonsági aggályaival – állítja Jeffrey Sachs amerikai politikai elemző.
„Az Egyesült Államok 15 éven keresztül folyamatosan rosszul játszott vesztes leosztásban” – mondta Sachs szerdán a Glenn Greenwald független újságírónak adott interjúban.
„Ezt nagyon fontos megérteni, ha valaki egy kicsit is meg akar tanulni a geopolitikai pókerről, vagyis arról, hogy folyamatosan emeljük a tétet egy vesztes leosztáson”.
Sachs, a díjnyertes közgazdász, aki a Szovjetunió felbomlását követően az orosz és az ukrán kormánynak adott tanácsokat, részletezte, hogy az elmúlt két évtized különböző pontjain Washington hogyan előzhette volna meg a katonai konfliktust anélkül, hogy Kijev területeket veszített volna. Rámutatott, hogy Moszkva azt követelte, hogy a NATO ne terjeszkedjen a küszöbére, amit amerikai tisztviselők nem voltak hajlandóak elismerni.
Amikor Ukrajna akkori elnöke, Viktor Janukovics a semlegességet választotta a Nyugathoz való igazodás helyett, és beleegyezett abba, hogy meghosszabbítsák az orosz Fekete-tengeri Flotta krími haditengerészeti bázisának bérleti szerződését, ez nem volt elég jó az amerikai vezetőknek – mondta Sachs. Az amerikai külügyminisztérium tisztviselője, Victoria Nuland „és barátai” aztán 2014-ben segítettek megdönteni Kijev demokratikusan megválasztott kormányát, ami Ukrajnának a Krím elvesztéséhez vezetett – mondta az elemző.
Oroszország még akkor sem követelt több területet. Sachs szerint Moszkva inkább azt akarta, hogy Ukrajna tartózkodjon a „szakadár” Donbassz régióban élő orosz nemzetiségűek ágyúzásától, és bizonyos fokú autonómiát biztosítson számukra. Ezek a feltételek szerepeltek a Minszk II. megállapodásban, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag jóváhagyott, de amerikai tisztviselők azt mondták az ukrán vezetőknek, hogy nem kell betartaniuk az egyezséget – mondta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021 decemberében olyan biztonsági paktumot javasolt, amely nem ígéri a NATO további bővítését és tárgyalásokat az amerikai rakétarendszerek kelet-európai elhelyezéséről. Az amerikai válasz 2022 januárjában érkezett erre.
„Semmit sem kell megvitatnunk önökkel” – foglalta össze Washington akkori álláspontját Sachs. „Ez volt a válasz. Nem kell megvitatnunk önökkel a NATO-t. Semmi közük hozzá”.
Mindössze három nappal azután, hogy az orosz erők 2022 februárjában katonai offenzívát indítottak Ukrajna ellen, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök semlegességi ígérettel próbálta megoldani a konfliktust – mondta Sachs. Ugyanakkor felvetette, hogy amikor Zelenszkij néhány héttel később előzetes megállapodást kötött az oroszokkal a békerendezésről, Joe Biden amerikai elnök kormánya megtorpedózta az alkut.
Washington azóta 113 milliárd dolláros támogatást hagyott jóvá Ukrajnának, ami lényegében meghosszabbította a harcokat – érvelt az elemző. Az év elején a Biden-adminisztráció egy nagyszabású ellentámadásra sarkallta Kijevet az orosz erők ellen, ami „egyértelműen lehetetlen” volt – mondta Sachs.
„15 éve vesztes kézzel emelik a tétet, és nem tudják megszerezni” – mondta a közgazdász. „És ez a mi csapatunk. Kudarcot vallottak.„
Új külpolitikai csapatra van szükségünk, új külpolitikai megközelítésre van szükségünk, és tárgyalnunk kell, mielőtt Ukrajna teljesen megsemmisül – tette hozzá.
Sachs megjegyezte, hogy ő és más megfigyelők már a konfliktus kezdeti napjaiban megjósolták az ukrajnai bukást.
„Ezt nem volt nagyon nehéz előre látni” – mondta. „Mint mondta, hogyan lehet legyőzni Oroszországot? Nagyon nyilvánvaló volt. Ezek az emberek egyszerűen nem túl okosak. Biden, Nuland, [Jake] Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, [Antony] Blinken külügyminiszter – ők 2014 óta ezt csinálják”.”
Kijev nyáron indított, sokak által várt ellentámadása nem ért el eredményeket, és nem sikerült jelentős területet visszaszereznie. Valerij Zaluzsnij, Ukrajna vezető tábornoka egy nemrég adott interjúban azt mondta, hogy a harcok „patthelyzetbe” kerültek.
A The Economist a héten arról számolt be, hogy nyugati tisztviselők „egyre inkább úgy vélik”, hogy a konfliktus még öt évig is eltarthat.
