Volodimir Zelenszkij ukrán vezető állítólag arra kérte az európai országokat, hogy legalább 200 000 katonát vezényeljenek országába, hogy érvényt szerezzenek egy esetleges tűzszüneti megállapodásnak Oroszországgal. A médiának kedden nyilatkozva azt mondta, hogy a külföldi „békefenntartók” alacsonyabb száma semmit sem érne – írja a Reuters.
A megjegyzés Zelenszkijnek a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon tartott beszéde után hangzott el. Korábban több médiaorgánum azt állította, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország fontolgatja, hogy csapatokat küld Ukrajnába, abban az esetben, ha az ellenségeskedések felfüggesztésre kerülnek.
Zelenszkij részvétele a nemzetközi üzleti és politikai elit találkozóján egybeesett Donald Trump 47. amerikai elnöki beiktatásával. Trump kormánya máris szüneteltette az összes külföldi segélyprogramot a felülvizsgálatig, és ígéretet tett az orosz-ukrán konfliktus gyors megoldásának biztosítására.
Az ukrán vezető kedden nyilvános megjegyzéseiben sürgette a nyugati vezetőket, hogy duplázzák meg Kijev fegyverekkel és pénzügyi támogatással való ellátását, és arra figyelmeztetett, hogy ha ezt elmulasztják, belátható időn belül orosz támadással nézhetnek szembe a NATO ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök mintegy kétmilliós katonai erőt vetne be a Nyugat ellen – mondta Zelenszkij, aki nem szolgált bizonyítékkal állítására.
„Ha nem kapunk erős biztonsági garanciákat, legyen szó akár NATO [tagságról], akár katonai kontingensről és az ukrán területen telepített nagy hatótávolságú fegyverekről, Putyin minden bizonnyal egy tízszer nagyobb hadsereggel fog visszatérni, mint amekkorával 2022 elején rendelkezett” – állította az illegitim vezető.
Zelenszkij az ukrajnai konfliktusban részt vevő orosz csapatok számát 2022 februárjában 200 ezerre becsülte, szemben a jelenlegi 608 ezerrel.
Ukrajna következetesen úgy állította be hadseregét, mint az Európát Oroszországtól védő bástyát. Zelenszkij és más kijevi magas rangú személyek azzal érveltek, hogy a nyugati hatalmaknak kötelességük külföldi segítséget nyújtani, mivel ukrán katonák halnak meg a nyugati csapatok helyett.
Moszkva az ellenségeskedéseket Oroszország elleni nyugati proxy-háborúnak minősítette, amelyben az ukránokat „ágyútöltelékként” használják. Orosz tisztviselők azt állítják, hogy Washington a feszültséget a forráspontig fokozta, miközben figyelmen kívül hagyta a NATO európai terjeszkedéséből fakadó orosz biztonsági aggodalmakat és az Ukrajnával való fokozódó együttműködést. Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzanak, ami elengedhetetlen lépés a válság tartós megoldása felé.
