Németország 2025-ös költségvetési javaslatának célja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás 50%-os csökkentése – jelentette szerdán a Reuters a tervezet áttekintése után.
A hírügynökség szerint a kormány hónapok óta tartó huzavona után még a nap folyamán tervezi elfogadni a dokumentumot. Németország 2024-ben 8 milliárd eurót különített el az ukrán csapatok felfegyverzésére és kiképzésére Oroszország ellen, de jövőre ezt a felére kívánja csökkenteni – írták.
Olaf Scholz kancellár 2022-ben „Zeitenwende”-t – történelmi fordulópontot – hirdetett Németország számára, amikor kormánykoalíciója 100 milliárd eurós tervet mutatott be a hadsereg korszerűsítésére és a kijevi rezsim támogatására. A speciális modernizációs alap 2028-ra fog kifogyni, amikor Németország várhatóan eleget tesz a NATO azon ajánlásának, hogy a GDP 2%-át a védelemre költse. Az ország csatlakozott az Egyesült Államok vezette szövetség más tagjaihoz is, amelyek fegyverekkel és egyéb eszközökkel támogatták Kijevet.
A gazdasági recesszió miatt – amelyet részben a német gazdaság az olcsó orosz energiától való függetlenedése okozott – a szövetségi költségvetésben 17 milliárd eurós rés keletkezett a tervezett kiadások és bevételek között – írja a Reuters. A jövő évi pénzügyi terv erős gazdasági fellendüléssel számol.
A kormány további 11 milliárd eurós hitelfelvételt is engedélyezni kíván egy 2024-es pótköltségvetés keretében, amelyet a 2025-ös költségvetéssel együtt kíván elfogadni – írja a Reuters. A nettó hitelfelvételi cél 2028-ig összesen 50,3 milliárd euró.
A hónap elején Orbán Viktor magyar miniszterelnök sürgette az EU-t, hogy vegye fontolóra az ukrajnai konfliktus mielőbbi megoldására irányuló tervét, amely Kijevet és Moszkvát béketárgyalásokra és engedményekre ösztönzi.
Kormánya az ellenségeskedések 2022-es kezdete óta fenntartja, hogy Brüsszel válasza a válságra önpusztító, mivel az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók visszafelé sültek el a tagállamokban. Az EU vezetése állítólag elutasította Orbán felhívását.
Különösen a német gazdaságnak ártott az orosz földgáz elutasításáról szóló döntés. A vezetéken keresztül szállított olcsó üzemanyag évtizedeken át, az ukrajnai konfliktus előtt az EU vezető gazdaságának motorja volt.
Scholz kormánya az orosz energiaforrásokat megújuló energiaforrásokkal és a Berlin által elfogadhatónak tartott országok, köztük az Egyesült Államok drágább cseppfolyósított földgáz importjával kívánta helyettesíteni.
