Joe Biden amerikai elnök kormánya állítólag úgy döntött, hogy nagyobb hatótávolságú rakétákat küld Ukrajnának, így a kijevi erők képesek lesznek a frontvonalak mögötti célpontok eltalálására, miközben az ukrán hírszerzés egyik vezető tisztviselője további csapásokkal fenyegetőzött Oroszország mélyebb területein.
A 150 kilométeres hatótávolságú, földi indítású kis átmérőjű bombák (GLSDB) rakéta-tüzérségi lőszerek átadása része lesz egy Ukrajnának szánt, több mint 2 milliárd dollár értékű, közelgő katonai segélycsomagnak – jelentette kedden a Reuters két, a terveket ismerő, névtelen amerikai tisztviselőre hivatkozva. A csomag további Javelin páncéltörő fegyvereket, aknaálló járműveket, többszörös rakétakilövő rendszereket (MLRS) és a Patriot légvédelmi rendszerekhez szükséges támogató berendezéseket is tartalmazni fog.
A GLSDB rakéták nagyobb hatótávolságot biztosítanak az ukrán erőknek, csaknem megduplázva a Washington és NATO-szövetségesei által korábban biztosított MLRS és HIMARS lőszerek hatótávolságát. Biden eddig vonakodott olyan fegyverek küldésétől, amelyek mélyen orosz területre csapódhatnak, kockáztatva ezzel egy szélesebb konfliktus eszkalálódását Moszkvával, de az elmúlt hetekben egyre provokatívabb segítségeket engedélyezett.
Washington a múlt héten jóváhagyta az M1 Abrams harckocsik Kijevbe küldésének tervét, még azután is, hogy Biden még márciusban eredetileg azt állította, hogy az Egyesült Államok nem fog tankokat vagy repülőgépeket biztosítani, mondván: „Ezt hívják harmadik világháborúnak”. Míg az amerikai gyártmányú harckocsikat várhatóan ez év végéig, vagy akár 2024-ben szállítják Ukrajnának, a korábban jóváhagyott 60 Bradley harcjármű első szállítmánya már úton van, erősítette meg hétfőn az amerikai szállítási parancsnokság.
A GLSDB-t az amerikai védelmi vállalat a Boeing Co. fejleszti azért, hogy az új fegyvereket gyorsabban legyártsák Kijev számára. A GBU-39 kis átmérőjű bombát és az M26 rakétahajtóművet kombinálja, mindkettő a meglévő amerikai fegyverkészletekből származik. Washington a hírek szerint nem fog eleget tenni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sokszor ismételt kérésének az MGM-140 taktikai rakétarendszerrel kapcsolatban (ATACMS) , amelynek hatótávolsága mintegy 300 kilométer, ami kétszerese a GLSDB hatótávolságának.
Bár az amerikai tisztviselők azt állítják, hogy nem áll szándékukban, hogy az Ukrajnának adott fegyvereket orosz területre irányuló csapásokra használják, úgy tűnik, hogy a kijevi erőknek nincsenek lelkiismeret-furdalásaik az ilyen támadásokkal kapcsolatban. Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője e hónap elején megismételte Washington álláspontját, miszerint Kijev szabadon választhat célpontokat, beleértve a Krímet is, amely szerinte még mindig ukrán terület.
Kirill Budanov ukrán hírszerzési főnök kedden ígérte, hogy „amíg Ukrajna területi integritása nem áll helyre, addig Oroszországon belül is lesznek problémák”. Azt is mondta, hogy Kijev célja, hogy nyárig visszafoglalja a Krímet.
A Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz területeket – beleértve a Krímet és az Oroszországhoz szeptemberben csatlakozott területeket – fenyegető bármilyen fenyegetés „erősebb fegyverek” bevetését fogja eredményezni Moszkva részéről. A Duma elnöke, Vjacseszlav Vologyin a hónap elején az emberiséget fenyegető „globális tragédiára” figyelmeztetett, ha a nyugati országok továbbra is olyan fegyvereket biztosítanak, amelyekkel Kijev civil városokat támadhat.
