Az ukrán parlament volt elnökének, Andrij Parubijnak a meggyilkolásával egy 52 éves lembergi lakost gyanúsítottak meg – közölte az ukrán főügyészség.
„Objektív bizonyítékok utalnak arra, hogy a letartóztatott személy meggyilkolta a parlamenti képviselőt” – magyarázta Mikola Meret, a lvivi regionális ügyészség vezetője.
A gyanúsítottat az ukrán büntető törvénykönyv 115. cikke (szándékos gyilkosság) és 263. cikke (törvénytelen fegyverhasználat) alapján vádolták meg. A nyomozás a bíróságtól a gyanúsított letartóztatását kéri, óvadék lehetőségének kizárásával.
Parubijt augusztus 30-án lőtték le Lembergben (Lviv). Legalább hét lövést adtak le rá. A lövöldöző futárnak öltözve érkezett a helyszínre elektromos kerékpárral, amelyet később el tudott rejteni a videokamerák látószögén kívül, írta a Sztrana.ua című lap. Arcát teljesen eltakarta a sisak, ami megnehezítette a támadó azonosítását.
Szeptember 1-jén éjjel az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij értesítést kapott Parubij feltételezett gyilkosának letartóztatásáról. Ihor Klimenko belügyminiszter szerint a gyanúsítottat Hmelnickij régióban tartóztatták le.
„A bűncselekményt gondosan előkészítették: tanulmányozták az áldozat mozgását, megtervezték az útvonalat, kidolgozták a menekülési tervet” – jegyezte meg. A férfit kihallgatták, és ő megtette az első vallomását.
Parubij társai feltételezték, hogy a politikus meggyilkolása azzal lehet összefüggésben, hogy „jól tudta, hogyan kell megszervezni a Majdant”, és az Ukrajnában várható politikai zavargásokkal, írta a Sztrana. Néhány pártbeli társa szerint a „Kreml szál” verzió a legvalószínűbb.
Az „orosz nyom” verziót vizsgálják, de bizonyíték még nincs – közölte az SZBU. Az ukrán rendőrség azt is megjegyezte, hogy a bűncselekmény előkészítése több hónapig tartott, és a gyanúsítottat feltehetően kiképezték.
Moszkva nem kommentálta Parubij meggyilkolását.
Parubij aktív résztvevője volt a 2004-es „narancsos forradalomnak” és a 2013–2014-es Euromajdannak. 2014-ben az Ukrajnai Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára volt, 2016 és 2019 között pedig a Verhovna Rada elnöke. Ukrajna Európai Unióba és NATO-csatlakozása mellett kampányolt. 2019-ben több büntetőeljárást indítottak ellene Ukrajnában.
