A miniszter szerint Moszkva kész Kijevvel tárgyalni az ukrán gabona exportjáról az ENSZ közvetítésével, de ennek a kérdésnek a megoldása csak Ukrajnától függ. Ugyanakkor Vlagyimir Putyin orosz elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij – aki előző nap megismételte találkozási készségét – találkozója csak a tárgyalási folyamat egészének újraindítása után lehetséges – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón.
Ukrán gabonaexport
Ankara úgy véli, hogy az ukrán kikötőkből történő gabonaexport mechanizmusát Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ hozhatja létre – mutatott rá Cavusoglu.
Lavrov szerint Moszkva készen áll Ankarával a koordinációra az ukrán kikötőkből induló hajók biztonságának szavatolása érdekében, az egyetlen probléma Kijev álláspontja, amely eddig elutasította a felségvizeinek aknamentesítését:
„Mégis, ha most, ahogy török barátaink mondják, az ukrán fél kész átjárást biztosítani <…>, akkor reméljük, hogy a probléma megoldódik. <…> Ha a kijevi rezsim készen áll, mi örömmel fogunk együttműködni”.
Lavrov elmondta, hogy Oroszország készen áll egy ENSZ-közvetítésű találkozóra Ukrajnával, azonban annak részvétele „csak szimbolikus lenne <…>”, a probléma megoldásához elég, ha az ukránok „hagyják, hogy a hajók elhagyják a kikötőiket”.
Lavrov ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gabonaexport kérdésének, amelyet a Nyugat és Kijev „globális katasztrófaként” próbál beállítani, semmi köze a világ élelmiszerválságához:
” <…> A szóban forgó gabona aránya kevesebb, mint 1% a búza és más gabonafélék globális termeléséből”.
Az ukrán kikötők biztonsága
„Garantáljuk <…>, hogy amikor és amennyiben Ukrajna beleegyezik abba, hogy aknamentesíti a partjait és engedi, hogy a hajók elhagyják a kikötőit, nem fogjuk kihasználni a helyzetet arra, hogy különleges katonai műveletünket előremozdítsuk. Ezek [Vlagyimir Putyin] elnök úr garanciái, és készek vagyunk ezeket így vagy úgy hivatalossá tenni” – mondta Lavrov.
Putyin-Zelenszkij találkozó
Lavrov hangsúlyozta, hogy a Putyin és Zelenszkij közötti találkozóra csak azután nyílik majd lehetőség, ha újraindul a Moszkva és Kijev közötti tárgyalási folyamat:
„Abból indulunk ki, hogy előbb a tárgyalócsoportok folytatják munkájukat”.
Lavrov komolytalannak minősítette az ukrán elnök hozzáállását a tárgyalásokhoz:
„Zelenszkij találkozni akar a találkozó kedvéért. Minden nap megváltoztatja a véleményét <…>”. A párbeszéd újraindítása Kijev álláspontjától függ, aki még nem adott választ a megállapodás-tervezetek április közepén bemutatott orosz változatára:
„A labda már majdnem két hónapja Ukrajna térfelén van”.
Cavusoglu szerint Ankara lehetőséget lát a tárgyalások újraindítására Moszkva és Kijev között, és kész megszervezni egy találkozót az orosz és az ukrán elnök között. A miniszter megjegyezte, hogy Törökország megérti Ukrajna elégedetlenségét amiatt, hogy Ankara nem hajlandó csatlakozni az oroszellenes szankciókhoz, de „kezdettől fogva arra törekszik, hogy kiegyensúlyozott álláspontot tartson fenn, és ne próbáljon egyik félnek sem megfelelni”.
Szíria
Moszkva továbbra is együttműködik Ankarával „a szíriai rendezés ügyében”, és megérti aggodalmukat a török határokon a „külső erők”, köztük a Szíriában illegálisan jelen lévő amerikai egységek által a török határon létrehozott fenyegetések miatt – mondta Lavrov.
Megismételte Oroszország elkötelezettségét a Törökországgal kötött megállapodások mellett: azok lassan valósulnak meg, de a felek teljes mértékben osztják a kitűzött célokat.
Cavusoglu felszólított az asztanai formátumú munka folytatására, amelyben Oroszország és Törökország mellett Irán is részt vesz, és hangsúlyozta a Nyugat hibáját, amiért támogatja „a terroristákat Észak-Szíriában”.
„Elvárjuk, hogy mind az Egyesült Államok, mind Oroszország hajtsa végre a megállapodásokat, hogy megtisztítsa ezeket a régiókat a terroristáktól”.
Moszkva és Ankara kapcsolatai
Az Oroszország és Törökország közötti kapcsolatok Lavrov szerint „érettek”. „A pragmatizmuson, a tiszteleten és egymás érdekeinek figyelembevételén alapulnak, [azokat] a jószomszédi elvek vezérlik”.
Az ukrán képviselők viselkedése
Az orosz külügyminiszter elfogadhatatlannak és bunkónak nevezte az ukrán nagykövetek viselkedését több nyugati országban: „Néha engem is megvádolnak rossz szóhasználattal, de egy dolog rosszul megválasztani a szavakat, és egészen más dolog, hogy mit értenek alatta”.
Elmondta, hogy röviden megbeszélte ezt a kérdést Cavusogluval, és itt „egyetértés van közöttük, hogy mégiscsak jobb tisztességesen beszélni”.
Lavrovnak is meg kellett küzdenie a helytelen viselkedéssel közvetlenül a sajtótájékoztatón, amikor egy ukrán újságíró úgy döntött, hogy rendhagyó módon megkérdezi a minisztert, hogy „az Ukrajnában ellopott áruk közül a gabonán kívül mit sikerült már eladnia Oroszországnak”. „Mindig azon töri a fejét, hogy honnan lopjon el valamit? És azt hiszi, mindenki ezt csinálja?” – válaszolta a külügyminiszter.
