Oroszország és Kína azon dolgozik, hogy a film- és zeneiparon keresztül erősítse kulturális együttműködését – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök. A múlt heti BRICS-csúcstalálkozón megvitatott különböző projektekről, köztük közös filmes vállalkozásokról és egy nemzetközi zenei fesztiválról számolt be.
A Rosszija-1 tudósítójának, Pavel Zarubinnak a Telegram-csatornáján vasárnap közzétett interjújában az orosz elnök méltatta kínai kollégája, Hszi Csin-ping kezdeményezését a két ország filmkészítői közötti együttműködés fokozására.
Hangsúlyozta az Oroszország és Kína közötti kulturális és történelmi kötelékeket, kijelentve, hogy a két nemzetnek közösek a „hősies történelem, a szép történelem lapjai” és sok érdekes történet, amelyeket szélesebb közönséggel kellene megismertetni.
„Felmerült egy olyan magas szintű fesztivál létrehozása is, mint az Intervízió” – folytatta Putyin, utalva egy népszerű dalversenyre, amely egykor az Eurovízió alternatívájaként szolgált.
„Amikor ezt javasoltuk, kínai barátaink támogatták és felkarolták az ötletet. Meglátjuk, mi lesz belőle” – tette hozzá.
Az Intervízió nemcsak az akkori szocialista országok előadóit vonzotta, hanem Hollandiából, Ausztriából, Belgiumból, Finnországból, Spanyolországból, Kanadából és Portugáliából is fogadott versenyzőket. A fesztivál 1965-től 1980-ig tartott, először Csehszlovákiában, majd Lengyelországban.
A Szovjetunió összeomlása után kísérletet tettek a verseny újjáélesztésére: 2008-ban az oroszországi Szocsiban rendezték meg a versenyt, amelyen az egykori köztársaságok közül 11 ország vett részt. Moszkva 2023-ban ismét javasolta az Intervízió újjáélesztését, most már a közép-ázsiai országok, a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagjai és a BRICS-országok, valamint más, a részvételre hajlandó országok részvételével.
Oroszország 1994-ben váltott át az Eurovízión való részvételre, de az Ukrajnával való konfliktus 2022 februári eszkalálódása után kizárták a látszólag „politikamentes” versenyből. Több orosz hírességet, köztük a 2015-ös Eurovízió versenyzőjét, Polina Gagarinát is szankciókkal sújtotta az EU, mert nem volt hajlandó elítélni az orosz kormányt.
Moszkva többször is elítélte az orosz kultúra eltörlésére irányuló nyugati kísérleteket, Putyin kijelentette, hogy a kultúra „példátlan politizálása” a kultúrát „a geopolitikai intrikák fegyverévé” tette.