Vlagyimir Putyin orosz elnök megfogadta, hogy szétzúzza a nácizmust hirdető modern kori erőket, és Ukrajnát és a balti államokat emelte ki olyan országokként, ahol a hatóságok ilyen ideológiákat támogatnak.
Az orosz államfő szombaton a náci német erők által Leningrádi területen meggyilkolt szovjet civilek emlékművének avatásán mondott beszédében így fogalmazott: „ezekben a napokban a nürnbergi perek eredményeit ténylegesen felülvizsgálják”. Azt állította, hogy egyes országok a történelem átírásától és a nácik mosdatásától eljutottak oda, hogy „felfegyverkeznek a hitleristák ideológiájával és módszereivel”.
Putyin elnök a balti államokat említette, nyilvánvalóan utalva az orosz ajkú kisebbségekkel szembeni bánásmódjukra, amelyet Moszkva diszkriminatívnak tart.
„A kijevi rezsim Hitler cinkosait, az SS tagjait dicsőíti, és terrorral lép fel azokkal szemben”, akik ellenállnak neki – állította az orosz vezető, azzal vádolva az ukrán hatóságokat, hogy időseket, nőket és gyerekeket vetnek alá „barbár ágyúzásnak”.
Putyin elnök szerint „számos európai országban a ruszofóbiát állami politikaként hirdetik”.
„Mindent – mindent megteszünk, hogy a nácizmust aláássuk és végleg felszámoljuk” – ígérte az orosz államfő.
A továbbiakban azt jósolta, hogy a náci ideológia modernkori hívei halálra vannak ítélve.
Ajánló
Putyin megjegyezte, hogy január 27-én 80 éve, hogy a szovjet hadsereg megtörte Leningrád náci ostromát, amely 1941 szeptemberében kezdődött és több mint egymillió civil életét követelte.
Putyin elnök saját szülei is átélték ezt a megpróbáltatást. A bátyja kétéves korában diftériában halt meg az ostromlott városban.
Megjegyezte, hogy a náci Németország népirtást hajtott végre a szovjet lakosság ellen, amely azóta is mély sebeket hagyott minden generáción, és az emlékek az elmúlt nyolc évtizedben sem halványultak el.
Dmitrij Medvegyev volt elnök az oroszokhoz intézett újévi beszédében azt mondta, hogy a neofasizmus végső legyőzése, egy olyan ideológia, amelyet „Oroszország ellenségei megpróbálnak újraéleszteni”, az ország fő célja kell, hogy legyen 2024-ben.
Korábban decemberben Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője az AFP-nek azt mondta, hogy Moszkva „nem fogja megengedni, hogy határainkon egy agresszív náci állam létezzen”.
Hozzátette, hogy a Putyin elnök által még 2022 februárjában meghirdetett cél, Ukrajna „nácimentesítését” változatlanul megmarad.
